A Nádasdy–Zichy esküvő kivételes esemény volt

Milyen lehetett egy arisztokrata esküvő a boldog békeidőkben? A nádasdladányi kastély építtetőjének menyegzőjének leírása alapján megismerhetjük egy 19. századi esküvő részleteit.

Fényes esküvőnek lehetett szemtanúja a pesti közönség 1868. június 1-jén, amikor gróf Nádasdy Ferenc oltárhoz vezette  választottját Zichy Ilona grófnőt.

A szertartás a pesti egyetemi templomban zajlott le ritka nagy pompával, nagyszámú résztvevő jelenlétében. Az esküvői menet igencsak pazar látványt nyújthatott, főleg az ifjú pár fogata ragyogott a sok ezüsttől, mellette kócsagos és mentés huszárok lovagoltak.

A menyasszonyi ruha legyen mindenekelőtt fehér

A vőlegény „meggyszín mentében, fehér selyem attilában, vörös nadrágban”, „A szép menyasszony — fején ragyogó pártával s lengő fátyollal — magyar derékü fehér moir antique ruhában volt, melyet dudorok és kicsiny rózsabokréták díszítettek. Az uszályt két apród vitte.” A fehér színű esküvői ruha csak az 1800-as évektől vált jellemzővé, s általában a korszak divatját követte, „a menyasszonyi ruha legyen mindenekelőtt fehér. Gazdag családoknál nehéz szövetek, úgymint, damaszt, fénytelen moire-antique, nehéz atlasz, ripsz, sőt bársony is kedvesek…” – írja egy századvégi illemkönyv.

A nyári esküvő a mai szokásokhoz hasonlóan már a 19. században is népszerű volt. A divatlapok mellékletei az év e szakaszában a menyasszonyi ruháknak voltak szentelve.
Az esküvők időpontja általában délelőtt 10 órára esett. A szertartást legtöbbször menyegzői lakoma vagy villásreggeli követte a menyasszonyi házban, amely jó alkalom volt az ifjú pár részére címzett pohárköszöntőkre, áldomásokra.

Nem tartottak lakomát a szerelmesek

A Nádasdy–Zichy esküvő azonban ez esetben kivételes volt, amilyen díszesen zajlott le az esküvői ceremónia, annál meglepőbb, hogy a szertartás után nem volt semmiféle lakoma, a pár még aznap délután Nádasdladányra vonatozott.  Ezért is nevezik a nádasdladányit a szerelem kastélyának!