Átadták a megújult Mosonmagyaróvári Várat
A szögligeti Szádvár és a tatai Esterházy-kastély után a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében immár a harmadik nagyszabású fejlesztést adták át az idei évben a mosonmagyaróvári vár megnyitásával. A Miniszterelnökség és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában zajló országos programban összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. Épített örökségeink azonban nemcsak megszépülnek, de új funkciókkal gazdagodnak, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.
Régi és új funkciók
A mosonmagyaróvári vár egyike azon kevés hazai várunknak, amely nem csak romjaiban található és tekinthető meg. A vár egyediségét adja, hogy amellett, hogy katonai erődítményként és végvárként szolgált a XVIII. századig, a XIX. század elején oktatási intézménnyé alakult. Az épület mai formáját 1818-ban kapta, ekkor alapította meg itt Albert Kázmér szász-tescheni herceg és denglázi Wittmann Antal lovag a jelenleg is az épületben működő egyetemi kar jogelődjét, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet.
A patinás helyszínen a mai napig az intézet jogutódja, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kara működik. A most lezárult projekt fő célja a pezsgő diákélettel bíró vár további, turisztikai hasznosítása, valamint a meglévő gyűjtemény innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel való bővítése volt.
Az épületben megújuló és új kiállítások mellett a projekt során egy múzeumshop és egy kávézó is kialakításra került. A kávézó névadója ifjabb Johann Strauss, korának egyik leghíresebb zeneszerzője, a Kék Duna keringő alkotója. (A komponisa ugyanis első bécsi fellépéseit követően „Magyaróváron” mutatta be legújabb zeneművét.) Az ajándékboltban a Szigetközhöz és az Alma Materhez kötődő termékek széles választékával találkozhat a látogató. A fejlesztés során korszerűsített rendezvényterek mostantól számos kulturális program megvalósítását teszik lehetővé a vár falain belül és kívül.
Sokrétű kiállítási tematika várja a látogatót
A jelentős történelmi múlt és a modern világba bekapcsolódott, jelenleg is aktív lét teszi a mosonmagyaróvári várat különleges helyre a kulturális attrakciók körében. Ez a kettős funkció adta az alapját az itt megvalósított kiállítási tartalmaknak.
A várban három interaktív tárlat is várja a látogatókat. A kiállítások elemei a legkorszerűbb technikáknak köszönhetően modern felfogásban, de korhű ábrázolásban valósultak meg.
Az egyetemi Kar immáron 200 éves múltjára és a hazai élelmiszeriparban, gazdászképzésben betöltött szerepére alapozva egy élelmiszeripari, mezőgazdasági tematikájú kiállítás nyílik az épületben, Alma Mater napjainkban címmel. Megtekinthető továbbá egy élmény alapú vártörténeti kiállítás, valamint egy intézménytörténeti tárlat, amely az alapító Wittmann Antal lovag életét, működését feldolgozó tablóval indulva mutatja be a vár falai között folyó oktatás történelmét.
A nagy múltú épület korhű rekonstrukciója
A kulturális örökségvédelem jegyében megvalósult a vár részbeni rekonstrukciója és állagmegóvása. Megtörtént a homlokzati és belsőudvari főfalak utólagos vízszigetelése, a belső díszudvar burkolatának felújítása, valamint az épület körüli járda és kavicssáv kialakítása. Elkészültek az épület körüli zöldterületek felújítási munkálatai, az automata öntözőberendezés telepítése, az épület homlokzata pedig díszvilágítást kapott.
A város és a térség turizmusának erősítése érdekében megtörtént az új turisztikai funkciók kialakítása a történelmi falak között. A fejlesztés során a vár belső udvarát fogadó- és rendezvénytérré alakították. Az épület közvetlen környezete és parkja is kiváló adottságokkal rendelkezik, így a rendezvények egy köre a vár melletti területekre is kiterjedhet.
Festett, lovagkori kőfaragvány került elő a rekonstrukció során
A rekonstrukciót megelőző statikai vizsgálat közben több mint félezer éves gótikus lelet került elő a vár falából. A magyar építészettörténetben unikálisnak számító eredeti kőfaragvány az 1420-1457 közötti időszakban készülhetett. A lovagkorából ránk maradt, korabeli gótikus festékekkel megfestett kőcímer a Szentgyörgyi és Bazíni család Szent-Györgyi I. György és fia, II. György Várúr gótikus egycsillagos címerét ábrázolja. A felbecsülhetetlen jelentőségű lelet, amelyet mindeddig a reneszánsz időkben elé épült falazás takart és védett mintegy 35 cm mélységben pihent a vár falában.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújuló épületek tovább őrzik és hirdetik a magyar múlt egy-egy részletét. Műemlékeink megóvása és továbbfejlesztése ezért közös felelősségünk. A program során országszerte további megújult épített örökségi helyszínek nyitják meg kapuikat a látogatók előtt még az idei évben.