Hallgatózó püspök?
Sümeg számos történelmi emléke közül legismertebb a festői Várhegyen magasodó vár, ám felbecsülhetetlen építészeti és festészeti értékeivel a Püspöki Palota is jelentős mementója a város Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevével fémjelzett virágkorának. A Püspöki Palotában, amelyről sokan talán nem is hallottak, jelenleg nagyszabású rekonstrukciós és felújítási munkák zajlanak. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében újul meg a csodaszép barokk épület, amelynek udvaráról a vár egyedülálló látképében gyönyörködhetünk miután megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A kastély homlokzata is festett volt
Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette 1748 és 1753 között a sümegi vár tövében álló, zárt udvart körbefogó, saroktornyos barokk palotát. Az épület fénykorát az építtető püspök korában élte, azután a veszprémi püspökök nyaralója lett, aki a kastély dekorálásával “itáliai stukkátort” bízott meg. A kápolnát és az emeleten csaknem minden termet freskók díszítettek. A díszteremben hatalmas, aranyozott, festett, a magyarországi emlékanyagban egyedülálló szépségű rokokó kályha állt. A palotába érkezőt a budai építkezésektől semmiben el nem maradó, gazdag szobordíszes, erkéllyel koronázott kapu fogadta. Nemcsak a termek, de a kastély homlokzata is festett volt a barokk korszakban. A kert felé néző oldalon csörgősipkás bohóc nézett ki nevetve a szemet megtévesztő ügyességgel nyílóra megfestett vakablakból.
A tudós érdeklődők és előkelő látogatók a homlokzatra festett latin nyelvű verses feliratokat, Biró Márton püspök kedves időtöltésének tanúit olvasgathatták.
A kutatók különös mélyedést találtak két szoba között
A történelem során mindig előnyösebb helyzetben volt az, aki ismerte ellenfele, illetve a szövetségese szándékait. A filmekből ismerünk jeleneteket, ahol a házigazda a festmény szemén keresztül leskelődik a szobában tartózkodók után, vagy éppen egy rejtett szobából hallgatózik, de ritkán találunk a régi épületekben erre utaló bizonyítékot.
Ezért keltette fel a kutatók figyelmét egy különös üreg a Püspöki Palota Sümeg fogadóhelyiségének falában. A feltárások során talált mélyedés funkciója továbbra is ismeretlen a szakemberek előtt. Mivel fekve egy ember pont elfér benne, így felmerült, hogy a püspök talán arra használhatta, hogy miközben kellően megvárakoztatta illusztris vendégeit, a mélyedésben fekve egy bizalmasa kihallgatta a teremben várakozók beszélgetését. Nem volna ez meglepő a püspök történetének ismeretében.
Padányi Biró Márton az ellenreformáció szenvedélyes alakja
A palota a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében nemcsak megszépül, de kiállítási tartalommal is bővül. Az interaktív tárlat vezérfonala egy 18. századi történet, főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen. A festőlegények története önmagában is érdekes. Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. A 18. század Magyarországon az ellenreformáció korszaka volt. Padányi Biró Márton ennek a korszaknak az emblematikus alakja. Egyházmegyéjét szinte a romokból építette újjá. Módszerei, amelyek talán néha kíméletlenek voltak, sok ellenséges indulatot gerjesztett személye iránt. Hiszen Európa más területein már a felvilágosodás eszméi hódítottak, a vallási türelem jellemezte a közgondolkodást. A püspök küzdelme rendkívüli elhivatottsággal, meggyőzőerővel párosult. Még ellenségei is elismerték, hogy prédikációi, szónoki képességei különlegesek. Karizmatikus személyisége sokakat lelkesített.
A püspök felívelő karrierje azonban váratlanul megszakadt: a porosz-osztrák konfliktusban, a Mária Terézia és II. Frigyes közti ellenségeskedésben személye különös figyelmet nyert. A kudarc után visszavonult püspök életének utolsó nagy „lobbanása” a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű. A festő Franz Anton Maulbertsch a bécsi „avangarde” zseniális alkotója volt. A rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke készült el Sümegen. A programot a püspök álmodta meg, azaz megfestésre került, amit ekkor már nem mondhatott el nyilvánosan. Szenvedélyes látomásai a virtuóz festő ecsete nyomán „életre keltek”.
A sümegi barokk épületegyüttes rengeteg újdonsággal és új funkciókkal nyitja meg újra kapuit a felújítás befejezése után.