A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya Békéscsabától 10 kilométerre, Gyulától alig 15 kilométerre lévő Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal.
Cím: 5712 Szabadkígyós, Áchim András utca 23.
E-mail: szabadkigyosikastely@nof.hu
Telefon: + 36 30 430 1810
Bővebb információért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:
TÉLI NYITVATARTÁS
November 1. – március 31.
Keddtől vasárnapig 10:00 -17:00 óráig
Hétfőn zárva
Pénztárzárás 16:30-kor
A park 08:00-18:00 óráig ingyen látogatható
NYÁRI NYITVATARTÁS
Április 1. – október 31.
Keddtől vasárnapig 10:00 -18:00 óráig
Hétfőn zárva
Pénztárzárás 17:30-kor
A park 08:00-20:00 óráig ingyen látogatható
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Tárlatvezetésekre előjegyzés szükséges. Időpontfoglalás a szabadkigyosikastely@nof.hu e-mail címen, online foglalási rendszerben a kastély weboldalán, valamint a helyszínen lehetséges.
Felnőtt jegy: 3 900 Ft
Helyi lakosoknak: 1 000 Ft
Kedvezményes jegy: 1 950 Ft
Kombinált jegy
Szabadkígyós, Wenckheim-kastély – Geszt, Tisza-kastély
– Felnőtt: 7 000 Ft
– Kedvezményes: 3 500 Ft
Tárlatvezetés egyéni látogatóknak: 1 000 Ft/fő
Személyenként, minimum 5 főtől
Csoportos jegy: A csoportos árakról és kedvezményekről további információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: rendezveny@nof.hu
Csoportos tárlatvezetés magyarul: 15 000 Ft
Bejelentett csoportok részére
Idegennyelvű tárlatvezetés: egyedi árazás alapján, előzetes megbeszélés szerint.
Visual guide eszköz bérlése (db) 1 000 Ft
Rendezvények alkalmával a feltüntetett jegyárak módosításának jogát fenntartjuk.
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
„Vendégségben Wenckheiméknél”
A Wenckheim házaspár hét gyermeket nevelt fel és híres volt kiterjedt társadalmi életéről. Több ezer vendéget fogadtak a kastélyban, amit a fennmaradt kígyósi vendégköny sokezer bejegyzése is bizonyít.
Vendégeik között a főúri világ neves tagjai is megtalálhatóak, mint például az Erdődy, Károlyi, Draskovich, Bolza, Teleki, Dessewffy, Csekonics, Zichy, Esterházy, Szapáry és Cziráky grófok, a Trauttenberg és Vécsey bárók.
A felújított épületben egy korszerű, interaktív kiállítás került kialakításra, melynek címe: „Vendégségben Wenckheiméknél”. A kiállítás olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy időutazás során a Wenckheim család vendégeként érkezne a kastélyba. Érkezéskor egy vizitkártyát kapunk, egy kiválasztott karakterrel és a vendégkönyvbe is bevezetésre kerül a nevünk. A kiállítás személyes hangon megszólaló hősei a kastély egykori lakóit idézik meg, hétköznapjaikat és ünnepeiket is elmesélik, főúri tradíciókon, szertartásokon és romantikus, szerelmes főúri történeteken kalauzolják végig a kastélyba látogatót. Így a vendégek egy varázslatos, arisztokrata világba csöppenve játékos formában élhetik át a főúri hagyományokat.
Harruckerni lovag Harrucker (1722-től Harruckern) János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsos, későbbi Békés vármegyei főispán 1720-ban lett Kígyóspuszta földesura, amikor III. Károly király neki adományozta a Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat.
Harruckernt 1722 márciusában honosította (honfiúsította) a magyar országgyűlés, ezután már nem volt akadálya, hogy 1723 májusában az uralkodó magyar nemesi jogon is neki adományozza az uradalmat, amelynek birtokába augusztus 10-én be is iktatták. 1729-ben a földbirtokost magyar bárói rangra emelték.
A báró 1742-ben bekövetkezett halála után fia, Harruckern Ferenc örökölte a hatalmas uradalmat, és Békés vármegye főispánja is ő lett. 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a Harruckern família férfiága.
A Harruckern örökösök 1776-ban a királynő előtt egyezséget kötöttek arról, hogy a gyulai uradalmat közösen hasznosítják, és csak a nyereséget osztják fel. A gazdálkodás irányításával Harruckern Ferenc egyik lányának, Jozefának a férjét, nagykárolyi gróf Károlyi Antalt bízták meg.
A birtokfelosztás gondolata csak az 1790-es években merült fel, ekkor leltárba vették és felbecsülték az uradalom ingatlan és ingó részeit. Végül 1798 februárjában Bécsben osztályra bocsátották az öt rátára (részre) felosztott uradalmat. Ekkor az örökösök közül a gyulai ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, a békési ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) József, báró Wenckheim János György és báró Wenckheim (I.) Ferenc örökösei, a szarvasi ráta gróf Stockhammer (II.) Józsefné Harruckern Mária-Anna bárónő örökösei, a szentesi ráta özvegy nagykárolyi gróf Károlyi Antalné Harruckern Jozefa bárónő, a csabai ráta pedig ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő tulajdonába került.
Kígyóspuszta egyik részét a gyulai ráta részeként báró Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, másik részét pedig a csabai ráta részeként ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő kapta meg. Siskovics Józsefné az adósságai miatt már 1798. május 8-án zálogba adta birtokai közül Gerlát, Dobozt, valamint Kígyós-, Csákó-, és Szentmiklóspuszták rá eső részét báró Wenckheim (I.) Józsefnének, és mivel a birtokot Siskovicsné sosem váltotta vissza, Kígyóspuszta egész területe a Wenckheim család tulajdonába került.
(I.) József gróf 1803-ban bekövetkezett halála után két fia örökölte vagyonát, ekkor Kígyóspusztát (III.) József gróf kapta meg. A birtokmegosztás után Wenckheim (III.) József cs. kir. kamarás kiköltözött a kígyósi pusztára, ahol egy ma is meglévő kúriát emeltetett 1808 és 1831 között klasszicista stílusban. (A helytörténeti adatok szerint 1810 táján emelték az épületet, 1831-ben már biztosan állt a kúria a kígyósi uradalom fennmaradt leltára szerint.)
Wenckheim (III.) József 1852-ben bekövetkezett halálakor egyetlen lányára, az akkor három éves Wenckheim Krisztinára szállt hatalmas vagyona. A birtokot hosszú ideig gyámok irányították.
Wenckheim Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérének, Wenckheim (I.) Károlynak a fiával, Wenckheim (I.) Frigyessel. Mivel a grófnő volt az idősebb grófi ág utolsó tagja, a kígyósi uradalom az ifjabb grófi ág gerlai ágának a kezére került. Wenckheim (I.) Frigyes királyi főpohárnokmesteri, cs. és kir. kamarási és titkos tanácsosi címet viselt, több ízben országgyűlési képviselővé is megválasztották.
A házasságkötés után felmerült, hogy az ifjú pár megvásárolja özvegy gróf Wenckheim (IV.) Józsefnétől a gyulai kastélyt állandó lakóhely céljára, az adásvétel azonban végül nem valósult meg.
A házaspár Ókígyóson emeltetett új kastélyt 1875 és 1879 között, a historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusú épület terveit Ybl Miklós készítette. A kivitelezés munkáit Nuszbek József vezette,
Az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” ezt írja a korban igen nagy tetszést kiváltó kastélyról: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek. Nehéz e szűkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érdemes megnézni! Csak a kastélyépület leírása és története egy önálló dolgozatot is megtöltene. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla készítette), 1894-ben fúrták, 335 méter mély artézi kút ez.”
A kastély földszintjének északkeleti végén a kápolna, délkeleti végén az – 1930-as években lebontott – télikert (üvegház) állt. A kápolnától nyugatra a díszlépcsőház, majd a galériás előcsarnok következett, a télikerttől nyugatra pedig a faburkolatos ebédlő, a faburkolatos könyvtár – a fő (déli) homlokzat árkádos loggiája mögött –, majd a fogadószalon következett. A földszint nyugati részén folyosó futott végig, ettől északra a gróf, délre a grófné lakosztályai kaptak helyet. Az emeleten vendégszobák sorakoztak, az alagsorban szobák, éléskamrák, boros és veteményes pincék, gyümölcstartók és faszínek voltak, a pinceszinten kapott helyet a gőzgép is, amely a vízellátást biztosította. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák.
A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, a már említett gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, és onnan került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta vízzel. A kastély körül egykor gázlámpák világítottak, a világítógázt az ún. „gázházban” fejlesztették a konyha épülete mögött.
A kastély kiterjedt angolparkjának a kialakítása a rezidencia építésével egyidejűleg megkezdődött. Az épület főhomlokzata (déli homlokzata) előtt geometrikus kertet alakítottak ki („pleasure ground”).
1893-ban I. Ferenc József császár és király is látogatást tett a kastélyban. 1911-ben a Wenckheim család kígyósi uradalma 13 538 katasztrális holdat tett ki. A Wenckheim házaspárnak hatalmas birtokai voltak, a tulajdonát képezte a békési, a borossebesi, az eleki, a kígyósi, a mosonszentmiklósi–rárói, a pósteleki, a székudvari és a pusztaszőlősi uradalom.
Wenckheim (I.) Frigyes 1912-ben hunyt el Ókígyóson, ezután felesége tulajdonát képezte az egész birtok. Wenckheim Krisztina már korábban, 1896. február 17-én elsőszülöttségi hitbizományt szervezett kígyósi és székudvari uradalmaiból, valamint a ménesi szőlőbirtokából; a hitbizományi uradalmat a grófnő átengedte legidősebb fiának, Wenckheim (V.) Józsefnek.
A gróf és családja 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, a família Bécsbe menekült. A családtagok 1947-ig éltek a császárvárosban, ahol egy csokoládégyárban dolgoztak. A gróf és a családja később Algériába költözött, (V.) József ott halt meg 1952-ben.
A kastélyt a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. Az épület földszintjén irodákat, tanári szobákat, könyvtárat és tornatermet, az emeleten leánykollégiumot, a melléképületekben pedig tantermeket helyeztek el. Az egykori kocsiszínt konyhává, az istállót ebédlővé alakították át, a gázházból autóbuszgarázs lett. A repülőhangár helyén új fiúkollégiumot emeltek, a park tisztásán labdarúgópályát alakítottak ki.
A kastélyparknak a kapuhoz közel eső részét a II. világháború után kivágták, ezt később újra kellett telepíteni. A szakiskola által gondozott park a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozott, 1997-től pedig a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi.
A kastély műemléki helyreállítására 2019 és 2022 között került sor a Nemzeti Kastélyprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában.