Kedves látogatóink!
A vértesszentkereszti apátsági romok kivitelezési munkálatok miatt jelenleg nem látogatható.
Köszönjük megértésüket!
A Vértes hegység sűrűjében, az erdő mélyén áll a romjaiban is páratlan szépségű vértesszentkereszti apátsági templom. A festői látványt nyújtó romok meglátogatása maradandó élmény! A műemlék Oroszlány közigazgatási területén található, az Oroszlány és Pusztavám közti út melletti dombtetőn, természetvédelmi környezetben. Az apátsági romok csak tárlatvezetéssel látogathatók!
A szent kereszt tiszteletére emelt bencés apátság romjait a Vértes sűrű erdősége rejti. Egy kisebb emelkedő tetején, a hatalmas fák közül, mint egy látomás tűnik fel az egykori kolostor. Az erdőségben megbújó szakrális területen csak néhány 8–10 méter magas falmaradvány, széles falpillér és a kapuboltozat-töredék maradt az eredeti helyén. Mégis ez az ország egyik legszebb, legbékésebb műemlékmaradványa. Az 1220-as évekre felépült és a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt román kori templom, amely egyházi esküvő tartására is alkalmas.
Cím: 2841 Oroszlány, külterület Hrsz: 0199/12
Telefonszám: +36-70-197-9901
e-mail: vertesszentkereszt@nofnkft.hu
Kedves látogatóink!
A vértesszentkereszti apátsági romok a kivitelezési munkálatok miatt jelenleg nem tud látogatókat fogadni.
Köszönjük megértésüket!
Felnőtt jegy: 1 600 Ft
Kedvezményes jegy: 800 Ft
nyugdíjas, diák, minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
Családi jegy: 3200 Ft
1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig
Csoportos jegy:1280 Ft
15 fő felett
Oroszlányi és pusztavámi helyi lakos, lakcímkártyával: 500 Ft/fő
Autóval Pusztavám vagy Oroszlány irányából lehetséges. Oroszlány felől a Pusztavámi úton haladva az ÖKO Zrt.-t elhagyva, tovább a főúton, a Gerencsérvári elágazó utáni első lehajtó jobbra.
Szélesség N 47° 26’37.2”
Hosszúság E 18° 16’17”
Gyalog legegyszerűbben Pusztavám felől a Zöld, Oroszlány felől a piros jelzésen elindulva közelíthetjük meg.
A bencés apátságról az első írásos feljegyzés 1146-ból származik. A 12. század első felében tehát már itt állt a Csák nemzetség vértesi monostora. Magát a birtokot Anonymus szerint még Árpád vezér adta Elődnek és I. István király adományozta a Csákoknak. Ők az Árpád-ház kihalásáig birtokolták a területet. A templom és a kolostor építéstörténetét, az egyes építési periódusokat Kozák Éva régészeti feltárásából ismerjük. A napvilágra került falak és a régészeti leletanyag arról tanúskodnak, hogy a kolostor a 12. századtól a 16. századig folyamatosan bővült.
Az árokkal körülvett terület északi részén emelkedtek a monostor legkorábbi épületei: egy egyenes szentélyzáródású templom, a délről hozzá csatlakozó kolostorral. A templomot temető vette körül. A 12. század második felében a korai templom szentélyét két oldalán kápolnákkal bővítették. A kápolnákba a templom hajójának keleti falán vágott bejáraton át lehetett bejutni. Az északi kápolnát később csontkamraként használták.
A következő építési periódusban, 1190-1220 között, a korai épületegyüttestől délre hatalmas méretű, bélletes kapuzatos háromhajós, keletelt*, román kori bazilika épült. A templom belső terét három pillérpár osztotta három hajóra. A keleti oldalon a hosszház kereszthajóval bővült, amelynek félköríves szentélyei nem esnek egy vonalba a mellékhajók tengelyével.
A régészeti feltárások tanúsága szerint a 13. század második negyedében épült a második templom előcsarnoka és a kolostor keleti szárnya. A kolostor két részből egy keleti és egy nyugati szárnyból állt. Köztük az északi végén lezárt kolostor udvar alakult ki, vélhetően kerengő nélkül. A nyugati szárnyat a korai kolostor bővítéseként alakították ki, egészen az előcsarnokig. Feltehetőleg itt nyílt a kolostor főbejárata. A nyugati traktusban még két helyiség lehetett ezen kívül: a kapuhoz közel egy a laikusok (az intézmény nem fölszentelt tagjai) által is látogatható étkező, refektórium és a korai kolostorban kialakított konyha.
1475-ben Újlaki Miklós kérelmet írt a pápához a kolostor ügyében. E szerint „A vérteskeresztúri bencés monostor épületei annyira megromlottak, hogy az apát nem mer benne tartózkodni és jövedelme annyira csekély, hogy két szerzetessel alig tudja magát eltartani.” egyben kéri a pápát, hogy a monostort engedje át a pálos szerzeteseknek. A pápai jóváhagyás megszületett, de érdemben nem történt semmi.
1478-ban Hunyadi Mátyás idején a domonkos rend kapta meg a kolostort, amihez keleten egy egyenes záradékú kápolnát emeltek. Ezzel párhuzamosan lebontották a korai templomot, falait kerítésként használták, a déli kápolna nagyrészt megmaradt és a szomszédos konyhához kapcsolták. Ezzel a plébániafunkciók a nagytemplomba tevődnek át, egy szentélyrekesztővel leválasztva a templom belső terét. Ekkor újították fel a korábbi épületeket, a sekrestyébe és az előcsarnokba új nyíláskereteket faragtak. A 16. század első negyedében még kisebb átalakításokat végeztek a kolostoron, amiről a feltárt műrészletek, faragott ajtókeretek és egyéb reneszánsz faragott részletek tanúskodnak.
* Keleteltnek nevezzük az olyan templomot, amelynél az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű és a belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap kelet felé fordulva imádkoznak.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.