Iszkaszentgyörgy - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF
fekete csík

Amadé – Bajzáth – Pappenheim-kastély

 

A kastély késő tavasztól-kora őszig látogatható! Nyitás 2022.04.22.

A kastély kizárólag tárlatvezetéssel látogatható!

 

Az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély látogatása felér egy művészettörténeti időutazással. A kastélyban a barokk kortól a 20. századi neobarokkig minden stílusjegy fellelhető. A hely különlegessége, hogy jelenlegi bérlője jóvoltából a kastély és a park újra a régi korok hangulatát idézi meg a jelen látogatója számára.

Ari Santeri Kupsus finn meccénás, galéria tulajdonos az általa gyűjtött műtárgyakkal varázsolta korhűvé a kastély miliőjét.

Látogatásunk alkalmával megcsodálhatjuk a 18.-19. századi bútorokat, szalonokat, festményeket és eredeti freskókat. Részt vehetünk kulturális eseményeken, koncerteken és kiállításokon.  

A kastély tökéletes helyszín minden művészeti rendezvénynek és eseménynek. A látogatható szárnyában kortárs galéria is működik.

 

helyszínleírás

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Budapesttől 80 km-re fekszik. A kastély 1870-ben a Bajzáth család házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába. Gróf Pappenheim Siegfried egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építtetett ide, különleges ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, szoborkompozícióval. A kastélyhoz tartozó istállóban vörös márványitatókat helyeztek el. A kastély központi földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. Az új épületben sorakoztak a vendégszobák és egy második könyvtár is helyet kapott. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak. A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt. Az épületet körülölelő kastélypark teraszos kialakítása egyedülállónak számított. A neobarokk kert ma is számtalan növénykülönlegességet rejt. A francia mintára, szimmetrikus elrendezésben formált környezetben geometrikusan nyírt sövények, fasorok, kerti építmények (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok között sétálhat ma is a látogató.

Kapcsolat

Cím: Iszkaszentgyörgy, József Attila út 1.

nyitvatartás

 

Kizárólag tárlatvezetéssel látogatható!

A tárlatvezetés érkezési sorrendben történik. Nagyobb látogatószám esetén várakozási idővel kell számolni.

Köszönjük szíves türelmüket!

 

(április 22.  – szeptember 30.)

Tárlatvezetés: 

Péntek: 14.00 és 17.00-kor indul tárlatvezetés

Szombat, vasárnap: 10:00, 14:00 és 17:00-kor indul a tárlatvezetés

(hétfőtől csütörtökig zárva)

jegyárak

 

Felnőtt jegy: 2 000 Ft

 

Kedvezményes jegy: 1 000 Ft

6-26 év közötti fiatal

62 életévét betöltött látogató

minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő

 

Családi jegy: 4 000 Ft

1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig

 

Csoportos jegy: 1500 Ft/fő

minimum 15 fő látogatása esetén

 

Helyi lakos: 500 Ft/fő

kiállítás

Állandó kiállítás: 
kastélytörténet, enteriőr kiállítás
Yrjö Liipola finn szobrász kiállítása
kortárs kiállítások

látnivalók a környéken

Kőszínház
A katolikus templom mögötti felhagyott kőfejtőben építtette meg az önkormányzat a szabadtéri kőszínházat.


Katolikus templom
A XIV. században Iszkának és Szentgyörgynek külön temploma volt. A török utáni első katolikus templomot báró Amadé Antal építteti 1728-1731 között. Ez még jóval kisebb volt a mainál és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.


A Duzzogó-forrás századokon keresztül ontotta az állandóan 28 C-os, értékes ásványi sókat tartalmazó vizet.Az egzotikus környezetű fürdőt Pappenheim Siegfried gróf építtette az egykori Atya nevű falu felé vezető út mentén.

Kápolna
A szentgyörgyi kápolnaoszlop a nevét viselő dűlő északi sarkán áll. Eredetileg nem egy oszlop volt, hanem egy szentképet tartó fali-fülke építmény, annak azonban mára már nyoma sincs. Formája eltér az útmenti keresztekétől.

történet

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Fejér megyében található.

 

A község nevét már 1193-ban említi egy írásos emlék Izca alakban. Ekkor a mai település helyén 3 falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt. Szentgyörgy neve a 14. században bukkan fel majd 1590-ben Szent Giorg néven szerepel. Az 1691-es községi körpecséten már a teljes nevén megjelenik: „ISKA ZENT GIORG 1691” és az 1715. évi összeírásban pedig Iczva Szent György alakban fordul elő a falu neve.

 

1735-ben teszik az első említést az iszkaszentgyörgyi kastélyról, melyet Amadé Antal építtetett. 1800-ban az Amadék eladják a kastélyt Bajzáth József veszprémi püspöknek. Öccse, János, majd ennek fia, Bajzáth György (1791-1869), Fejér vármegye alispánja, jelentős építkezéseket folytat. Tőle a kastélyt lánya, Valéria örökölte, aki (Pappenheim, Alexander Graf zu) gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül. A következő jelentős kastélyátépítés az ő fia, (Siegfried Alexander Graf zu Pappenheim) Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik. Felesége – gróf Károlyi Erzsébet (gróf Károlyi Mihály nővére) – hozományából a nyugati melléképületet teljesen újjáépíttette Gabriel Seidl tervei alapján, s ez az építkezés 1908-ra fejeződött be.

 

Az épület nyugati végéhez délről egy emeletes folyosó kapcsolódik, amelynek emelete fedett volt, de kőpillérekkel tagolt oldalai eredetileg nyitottak voltak. Ez egy kör alakú épületbe vezet, melyet társalgóként használtak. Az új épület nyugati végéhez észak felől cseh süvegboltozatos, illetve fiókos dongaboltozatú helyiségeket kapcsoltak, a barokk kaputorony vonalában egy átjáróval. Ehhez merőlegesen kapcsolódik az istállószárny. Az istálló 1906-1909 között készült el. Ebben vörös márványitatók voltak, de a lovakat nem sokáig tartották itt.

 

A központi kastély közel 40 helységből állt, a földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. A házaspár 4 gyermeke a kiskastélyban lakott, amely 12 szobából állt.  Az új épületben voltak a vendégszobák és egy második könyvtár is. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak.

 

A második világháború idején 1944. tavaszától októberig itt működött a finn nagykövetség.


A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt. Ezt követően kórház, menekültszállás, Beszkart üdülő, az ’50-es években munkásszálló üzemelt falai között. Az 1960-as években a helyi tanácsé lett. Méretére való tekintettel itt kapott helyet a hivatal, a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár és a posta is, majd a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne. A kastély felújítása 1985-ben kezdődött, ekkor restaurálták falfestményeit. 1995-ben a KVI tulajdonába került és jelenleg a magyar állam tulajdona.

A neobarokk épületrészben a település általános iskolája működik.

Az iszkaszentgyörgyi egykori grófi rezidencia kedvelt helyszíne a filmforgatásoknak. Itt forgatták bizonyos jeleneteit a Megint tanúnak vagy a Kossuth kiflinek. Illetve Nemes Jeles László Napszállta című filmjének bizonyos jeleneteit is itt forgatták.  De több külföldi produkcióhoz is készültek itt felvételek.

 

A kastélyt park veszi körül, teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében. A Schusstig főkertész által az 1900-as évek elején tervezett neobarokk kert számtalan növénykülönlegességet is rejt. A francia mintára, szimmetrikus elrendezésben formált környezetben geometrikus terepformák, nyírt sövények, fasorok, kerti építmények (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok között sétálhat a látogató. Magyarország egyetlen “formal garden”-jét 1991-ben a műemlékvédelem felmérette.

 

A kastélyon kívül a park, a kastély francia kertje is folyamatosan szépül. Ebben 2013 óta minden évben komoly segítséget nyújt a szakmabeli finn egyetemisták itt töltött nyári gyakorlata.