Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Fejér megyében található.

A község nevét már 1193-ban említi egy írásos emlék Izca alakban. Ekkor a mai település helyén 3 falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt. Szentgyörgy neve a 14. században bukkan fel majd 1590-ben Szent Giorg néven szerepel. Az 1691-es községi körpecséten már a teljes nevén megjelenik: „ISKA ZENT GIORG 1691” és az 1715. évi összeírásban pedig Iczva Szent György alakban fordul elő a falu neve.

1735-ben teszik az első említést az iszkaszentgyörgyi kastélyról, melyet Amadé Antal építtetett. 1800-ban az Amadék eladják a kastélyt Bajzáth József veszprémi püspöknek. Öccse, János, majd ennek fia, Bajzáth György (1791-1869), Fejér vármegye alispánja, jelentős építkezéseket folytat. Tőle a kastélyt lánya, Valéria örökölte, aki (Pappenheim, Alexander Graf zu) gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül. A következő jelentős kastélyátépítés az ő fia, (Siegfried Alexander Graf zu Pappenheim) Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik. Felesége – gróf Károlyi Erzsébet (gróf Károlyi Mihály nővére) – hozományából a nyugati melléképületet teljesen újjáépíttette Gabriel Seidl tervei alapján, s ez az építkezés 1908-ra fejeződött be.

Az épület nyugati végéhez délről egy emeletes folyosó kapcsolódik, amelynek emelete fedett volt, de kőpillérekkel tagolt oldalai eredetileg nyitottak voltak. Ez egy kör alakú épületbe vezet, melyet társalgóként használtak. Az új épület nyugati végéhez észak felől cseh süvegboltozatos, illetve fiókos dongaboltozatú helyiségeket kapcsoltak, a barokk kaputorony vonalában egy átjáróval. Ehhez merőlegesen kapcsolódik az istállószárny. Az istálló 1906-1909 között készült el. Ebben vörös márványitatók voltak, de a lovakat nem sokáig tartották itt.

A központi kastély közel 40 helységből állt, a földszintjén lakott a gróf és a grófné 3-3 szobában (háló-szalon-dolgozó), az emeleten volt az ebédlő, egyik oldalán a díszes berendezésű gazdag könyvtárral. A házaspár 4 gyermeke a kiskastélyban lakott, amely 12 szobából állt.  Az új épületben voltak a vendégszobák és egy második könyvtár is. A keleti mellékszárnyban konyha, mosókonyha, vasalószobák voltak.

A második világháború idején 1944. tavaszától októberig itt működött a finn nagykövetség.

A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt. Ezt követően kórház, menekültszállás, Beszkart üdülő, az ’50-es években munkásszálló üzemelt falai között. Az 1960-as években a helyi tanácsé lett. Méretére való tekintettel itt kapott helyet a hivatal, a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár és a posta is, majd a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne. A kastély felújítása 1985-ben kezdődött, ekkor restaurálták falfestményeit. 1995-ben a KVI tulajdonába került és jelenleg a magyar állam tulajdona.

A neobarokk épületrészben a település általános iskolája működik.

Az iszkaszentgyörgyi egykori grófi rezidencia kedvelt helyszíne a filmforgatásoknak. Itt forgatták bizonyos jeleneteit a Megint tanúnak vagy a Kossuth kiflinek. Illetve Nemes Jeles László Napszállta című filmjének bizonyos jeleneteit is itt forgatták.  De több külföldi produkcióhoz is készültek itt felvételek.

A kastélyt park veszi körül, teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében. A Schusstig főkertész által az 1900-as évek elején tervezett neobarokk kert számtalan növénykülönlegességet is rejt. A francia mintára, szimmetrikus elrendezésben formált környezetben geometrikus terepformák, nyírt sövények, fasorok, kerti építmények (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok között sétálhat a látogató. Magyarország egyetlen “formal garden”-jét 1991-ben a műemlékvédelem felmérette.

A kastélyon kívül a park, a kastély francia kertje is folyamatosan szépül. Ebben 2013 óta minden évben komoly segítséget nyújt a szakmabeli finn egyetemisták itt töltött nyári gyakorlata.