Sümeg püspöki kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Sümegi Püspöki Palota

Helyszínleírás

A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota ismét régi szépségében várja a látogatókat. Az épületben látható kiállítás egy 18. századi történetet jár körül Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél arról a barokk világképről, amely a mai ember számára már nehezen elképzelhető. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi „néma prédikáció”-freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész történetével is. A tárlat középpontjában ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs szemléletű módszerekkel történik.

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk:

rendezveny@nofnkft.hu

 

Bővebb informácóért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:

NYITVATARTÁS

TÉLI  nyitvatartás

November 1. – Március 31.

Keddtől vasárnapig 9-17 óráig

Hétfőn zárva

 

NYÁRI nyitvatartás

Április 1. – Október 31.

Keddtől vasárnapig 10-18 óráig

Hétfőn zárva

 

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

 

Kapcsolat

Cím: 8330 Sümeg, Szent István tér 8.

E-mail: sumegipalota@nofnkft.hu
Telefon: +36/30/ 095-7062

 

Megközelítés

A Püspöki Palota Sümeg történelmi belvárosában, a várhegy lábánál található.

Budapest felől az M7-es autópályán, majd a 8-as főút igénybevételével közelíthető meg. A Balaton-parti településekről a 71-es és a 84-es főúton haladva egyszerűen elérhető. Bécs felől a 84-es főúton keresztül érhető el.

 

Parkolás:

Autóval a Püspöki Palota közvetlen közelében a Szent István téren, vagy a közeli Kisfaludy téren lehetséges. A belváros utcái mentén is mindenütt ingyenes a parkolás, 5 perc sétával pedig elérhető a Püspöki Palota.

Parkolási lehetőség busszal: a Hétvezér téren (5 perc séta) vagy a Várparkolóban (10 perc séta)

 

Tömegközlekedéssel a sümegi autóbusz állomástól 10 perc sétával, a vasútállomástól 15 perc kényelmes sétával közelíthető meg a Püspöki Palota.

 

AKADÁLYMENTESSÉG

Akadálymentes megközelítés: a főkapun át, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tud-nak bejönni, ahonnan munkatársaink segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben.

A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található. A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók.

 

Jegyárak

Felnőtt jegy: 3 000 Ft

Kedvezményes jegy: 1 500 Ft
● 6-18 év közötti fiatal
● érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
● 62. életévét betöltött látogató
● minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő


Családi jegy: 6 000 Ft
● 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig


Csoportos jegy: 2 400 Ft/fő
● minimum 15 fő esetén
● Csoportos látogatás esetén, kérjük, előzetesen egyeztessen a megadott elérhetőségeken.

 

Helyi lakosoknak: 500 Ft
● helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó)

 

Díjtalan belépésre jogosultak
● 6 év alatti gyermek
● 70. életévét betöltött látogató
● fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
● 20 fő feletti csoport vezetője
● miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató
● közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
● minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!


Az árak visszavonásig érvényesek.

Az árak személyenként értendőek és tartalmazzák az áfát. Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!



KAJLA KEDVEZMÉNY

 

Itt kaphatsz pecsétet, ha felmutatod kajla útleveled! Részletes információk: www.kajla.hu weboldalon!

Kiállítás

Barokk freskók, mint „képregények”

 

A Mennyei ügyek című  kiállítás a palotához kapcsolódó két főszereplő bemutatása mellett a 18. századi vizuális kultúrát állítja középpontba és külön hangsúlyt fektet a freskófestészetre.

A barokk kor közembere jellemzően nem tudott olvasni. A hírek hallomásból jutottak el hozzá, a világi történeteket színészek előadásában, a bibliaiakat a prédikációk alkalmával ismerte meg. A 18. században csak a templomok monumentális falképei alapján képzelték el az ismeretlent. Ez szolgált akkoriban olyan támpontként, mint ma a filmek vagy a képregények világa. A barokk festészet rendkívül mozgalmas, színes és szemet gyönyörködtető illuzionista világa a mai hollywoodi szuperprodukciókon edződött mozilátogató számára is élményszámba megy. A kiállítás egyik központi témája ez a látványvilág, amelyet a sümegi plébániatemplom Maulbertsch, az európai rangú festő által készített lélegzetelállító freskóin, valamint a palota részlegesen fennmaradt és bemutatott falképein láthatunk. A termek egykori pompás dekorációit beltéri vetítéssel, az illuzionista világot grimaszoló festményekkel, bemozduló képekkel idézzük meg, de a mozgókép elődjének tekintett kukucskálódobozok hagyománya is megismerhető itt. Az érdeklődők a barokk freskóművészet technikatörténeti, ornamentika-történeti érdekességeivel és műhelytitkokkal is találkozhatnak. Franz Anton Maulbertsch elképzelt dolgozószobájában pedig kiderül, hogyan élhetett és alkothatott a „rokokó sztárfestője”.

 

Rejtett zugok, titkos helyiségek
A kiállítás az épületet, mint műtárgyat vonja be a megismerés kalandjába: rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók nyílnak meg a látogatók előtt. Érzékelhetővé válik a palota működése, a napi rutin: beléphetünk a barokk konyhába, vagy megismerhetjük a korabeli higiénia csúcsának számító, falba rejtett árnyékszék működését. Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi kuriózumnak számít. A gyermekeket és a játékos felnőtteket a kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják. Számos animációs filmmel és beltéri vetítéssel ismerhető meg a korabeli jellegzetes karaktereken keresztül a barokk világa.

 

 

Palotatörténet

Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, így ez meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül.

Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.

 

A ma látható palota fokozatosan, évtizedek alatt épült ki. A kiállításon láthatjuk a legrégebbi szárny fennmaradt eredeti tégláit, az akkori építkezést valószínűleg Széchényi György püspök (1605-1695) kezdte el. A XVII. század végén bővítették ki U alakúra az épületet, de végleges, zártudvaros formáját csak Padányi püspökké szentelése (1745) után néhány évvel nyerte el, amikor hozzáfogott a székhelyhez méltó, grandiózus elképzelése valóra váltásához.

A palota homlokzatát, belső udvarát és az épületegyüttes egészét a szimmetria és a harmónia jellemzi, belső tereit pedig a barokk és a rokokó díszes, néhol túlburjánzó, de látványos elemei díszítik.

A XIX. század közepén egy jelentősebb átalakítás során klasszicista elemeket kapott az épület: a zárterkélyek toronysisakjait és az eredeti fazsindelytetőt elbontották, a belső terek falképeit átfestették, még a kályhákat is lecserélték. Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy 1834-ben még az itteni díszteremben tartották a megyebált, utána az egykor pompás freskókkal, márványstukkókkal, rokokó kályhákkal díszített termet három részre osztották fel.

 

Az épület XX. századi története során sűrűn váltakozó lakók (működött falai között erdészeti hivatal, majd a Keresztes Nővérek leányiskolája, de volt hadikórház is), majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt.

Miután 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át az épület vagyonkezelői feladatait, a legszükségesebb felújításokat elvégezték. A 2000-es években a tető, majd a teljes homlokzat is megújult.

2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a palota komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése.