Füzérradvány büszkeségéhez, a Károlyi-kastélyhoz egy mesebeli fenyősoron áthaladva jutunk el. Károlyi Ede, a radványi birtok örököse 1846 tájától 1877-ig Ybl Miklós és a saját tervei alapján historizáló stílusban építtette át a korábban itt álló épületet. A gróf maga készítette el a kastély különleges, nyolcszög alaprajzú tornyának a koncepcióját.
1938-tól a kastélyban a részben a vadászsportra alapozott „kastélyszálló” működött, ami kifejezetten újszerű gondolatnak számított az 1930-as évek Magyarországán, noha európai előképei szép számmal voltak, főképp angol vidéki kastélyokban.
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a historizmus korának hangulatát őrzi, ám a múlt pompáját idéző termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket.
Említésre méltó a kastélyt övező különleges hangulatú, kiterjedt kastélypark is. A megújult történeti kert sétányaival, a patakokon átívelő hidakkal, halastóval, platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfájával, piramistölgyeivel ejti ámulatba a sétálókat. A parkban akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy-egy útszakaszt kétszer érintenénk.
Bővebb információért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:
NYÁRI nyitvatartás
Április 1. – Október 31.
Keddtől vasárnapig 10-18 óráig
Hétfőn zárva
TÉLI nyitvatartás
November 1. – Március 31.
Keddtől vasárnapig 9-17 óráig
Hétfőn zárva
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
Cím: 3993 Füzérradvány, gróf Károlyi Ede út 1.
Telefon: +36 47 370 078
E-mail: fuzerradvanyikastely@nofnkft.hu
Sátoraljaújhelytől 15 km-re fekszik Füzérradvány, a Pálháza felé vezető úton érhető el. A kastély Sátoraljaújhelytől 20 km-re, Kassától 45 km-re található. Budapest felől az M3-as autópályáról a 37-es úton Sátoraljaújhely irányába kell tovább haladni. Mikóháza települését elhagyva mintegy kb. 5 km után jobbra fordulva egy fenyvesekkel szegélyezett úton jutunk el a parkolóba. Érkezhetünk Kassa és Tornyosnémeti irányából Pálháza településen keresztül is.
Tömegközlekedéssel:
A helyközi buszokról a Füzérradvány, Kossuth utca megállónál szálljunk le.
Megközelítés:
A füzérradványi Kossuth utcai buszmegállótól a Petőfi Sándor utcán keresztül érjük el a park bejáratát.
Parkolás:
A Szabadság utcáról az erdő melletti úton érjük el a kastély parkolóját.
Felnőtt jegy: 3000 Ft
Kedvezményes jegy: 1 500 Ft
Családi jegy: 6000 Ft
Csoportos jegy: 2 400 Ft/fő
Helyi lakos füzérradványi lakcímkártyával: 500 Ft
Parktúra külön jegy: 1500 Ft/ Felnőtt, 750 Ft/gyerek
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 1 100 Ft/fő
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
6 év alatti gyermek
70. életévét betöltött látogató
Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
Közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
Minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
A kastélypark nyitvatartása:
Téli nyitvatartás: 8.00-18.00 óra között (október 31-től)
Nyári nyitvatartás: 07.00-20.00 óra között (április 1-től)
Vezetett parktúrára előzetes egyeztetés után van lehetőség : 06-70/902-3212.
Egyéni időpontok egyeztetése pénteken 12:00 óráig lehetséges.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk:
rendezveny@nofnkft.hu
Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban. Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, a kastélyról 1679-ben egy összeírás is készült.
1686-ban I. Lipót király nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a radványi kastély Károlyiak általi birtoklásának – egy rövid megszakítással – több mint két és fél évszázados története. Kaplony nemzetség.
A Réthey-féle késő reneszánsz kastélyt később több periódusban átépítették és bővítették különböző zálogbirtokosok, ugyanakkor az így kialakult L alakú épületnek szinte valamennyi részletét lebontották gróf Károlyi Ede birtoklása idején.
Ő volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig.
A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel, akinek itt viszonylag korlátozott lehetett a szerepe. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal.
A rezidencia nyolcszögletű tornya például biztosan Károlyi Ede ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak tituláltak.
A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.
1897 és 1902 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát, ugyanakkor az építész még 1907-ben is készített terveket, a munkálatok minden bizonnyal elhúzódtak.
Európai viszonylatban is figyelemreméltó különlegessége a kastélynak a másodlagosan beépített itáliai épületszerkezeti elemek nagy száma. Gróf Károlyi László és felesége, Apponyi Franciska grófnő 1898 és 1913 között ugyanis komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat vásárolt elsősorban Firenzében – itt főként Stefano Bardini műkereskedőtől – és Párizsban, amelyek beépítésre kerültek a füzérradványi kastélyba. Reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is vettek, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban.
Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938-ban pedig Lehoczky György tervei alapján alakították luxus kastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet.
Ekkor az emeleti termeket megosztva lakosztályokat alakítottak ki, valamint a parkban tenisz-, sí- és golfpályák, valamint strand- és apartmanházak épültek. A lenyűgöző parkkal körülvett luxusszálló 1938-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és egy megszakítással 1948-ig működött a család üzemeltetésében. Az 1949-es államosítást követően a füzérradványi kastélyban kórházat rendeztek be, majd később szanatórium volt falai között.
2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a kastély komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.