A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota ismét régi szépségében várja a látogatókat. Az épületben látható kiállítás egy 18. századi történetet jár körül Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél arról a barokk világképről, amely a mai ember számára már nehezen elképzelhető. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi „néma prédikáció”-freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész történetével is. A tárlat középpontjában ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs szemléletű módszerekkel történik.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk:
Bővebb informácóért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:
TÉLI nyitvatartás
November 1. – Március 31.
Keddtől vasárnapig 9-16 óráig
Hétfőn zárva
NYÁRI nyitvatartás
Április 1. – Október 31.
Keddtől vasárnapig 10-18 óráig
Hétfőn zárva
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
Cím: 8330 Sümeg, Szent István tér 8.
E-mail: sumegipalota@nof.hu
Telefon: +36/30/ 095-7062
A Püspöki Palota Sümeg történelmi belvárosában, a várhegy lábánál található.
Budapest felől az M7-es autópályán, majd a 8-as főút igénybevételével közelíthető meg. A Balaton-parti településekről a 71-es és a 84-es főúton haladva egyszerűen elérhető. Bécs felől a 84-es főúton keresztül érhető el.
Parkolás: Autóval a Püspöki Palota közvetlen közelében a Szent István téren, vagy a közeli Kisfaludy téren lehetséges. A belváros utcái mentén is mindenütt ingyenes a parkolás, 5 perc sétával pedig elérhető a Püspöki Palota.
Parkolási lehetőség busszal: a Hétvezér téren (5 perc séta) vagy a Várparkolóban (10 perc séta)
Tömegközlekedéssel a sümegi autóbusz állomástól 10 perc sétával, a vasútállomástól 15 perc kényelmes sétával közelíthető meg a Püspöki Palota.
AKADÁLYMENTESSÉG
Akadálymentes megközelítés: a főkapun át, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tud-nak bejönni, ahonnan munkatársaink segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben.
A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található. A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók.
Felnőtt jegy: 3 900 Ft
Kombinált jegy : 5 200 Ft/fő
Kombinált belépőjegy, amellyel Sümeg két történelmi nevezetességét is megtekintheted. A 48 órán belül felhasználható kedvezményes jeggyel a Sümegi Várba és a Püspöki Palota Látogatóközpontba is ellátogathatsz.
Kedvezményes jegy: 1 950 Ft
● 6-26 év közötti fiatal (6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig)
● 62. életévét betöltött látogató
● minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő közeli hozzátartozó (legfeljebb 2 fő)
Csoportos jegy: A csoportos árakról és kedvezményekről további információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: rendezveny@nof.hu
Helyi lakosoknak: 1 000 Ft
● helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó)
Tárlatvezetés egyéni látogatók számára: 1 000 Ft/fő
személyenként, min. 5 főtől
Csoportos látogatók számára elérhető szolgáltatások:
• csoportos tárlatvezetés biztosítása 15 főig előre egyeztetett időpontban, kérjük vegye fel munkatársunkkal a kapcsolatot az alábbi e-mail címen: sumegipalota@nof.hu
A magyar nyelvű tárlatvezetés díja:
• 10 főig 10.000.- Ft
• 10 fő felett 1.000.- Ft/fő
Visual guide eszköz bérlése (db): 1 000 Ft
Rendezvények alkalmával a feltüntetett jegyárak módosításának jogát fenntartjuk.
Díjtalan belépésre jogosultak
● 6 év alatti gyermek
● 70. életévét betöltött látogató
● fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
● 20 fő feletti csoport vezetője
● miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató
● közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
● minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Az árak visszavonásig érvényesek.
Az árak személyenként értendőek és tartalmazzák az áfát. Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
Barokk freskók, mint „képregények”
A Mennyei ügyek című kiállítás a palotához kapcsolódó két főszereplő bemutatása mellett a 18. századi vizuális kultúrát állítja középpontba és külön hangsúlyt fektet a freskófestészetre.
A barokk kor közembere jellemzően nem tudott olvasni. A hírek hallomásból jutottak el hozzá, a világi történeteket színészek előadásában, a bibliaiakat a prédikációk alkalmával ismerte meg. A 18. században csak a templomok monumentális falképei alapján képzelték el az ismeretlent. Ez szolgált akkoriban olyan támpontként, mint ma a filmek vagy a képregények világa. A barokk festészet rendkívül mozgalmas, színes és szemet gyönyörködtető illuzionista világa a mai hollywoodi szuperprodukciókon edződött mozilátogató számára is élményszámba megy. A kiállítás egyik központi témája ez a látványvilág, amelyet a sümegi plébániatemplom Maulbertsch, az európai rangú festő által készített lélegzetelállító freskóin, valamint a palota részlegesen fennmaradt és bemutatott falképein láthatunk. A termek egykori pompás dekorációit beltéri vetítéssel, az illuzionista világot grimaszoló festményekkel, bemozduló képekkel idézzük meg, de a mozgókép elődjének tekintett kukucskálódobozok hagyománya is megismerhető itt. Az érdeklődők a barokk freskóművészet technikatörténeti, ornamentika-történeti érdekességeivel és műhelytitkokkal is találkozhatnak. Franz Anton Maulbertsch elképzelt dolgozószobájában pedig kiderül, hogyan élhetett és alkothatott a „rokokó sztárfestője”.
Rejtett zugok, titkos helyiségek
A kiállítás az épületet, mint műtárgyat vonja be a megismerés kalandjába: rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók nyílnak meg a látogatók előtt. Érzékelhetővé válik a palota működése, a napi rutin: beléphetünk a barokk konyhába, vagy megismerhetjük a korabeli higiénia csúcsának számító, falba rejtett árnyékszék működését. Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi kuriózumnak számít. A gyermekeket és a játékos felnőtteket a kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják. Számos animációs filmmel és beltéri vetítéssel ismerhető meg a korabeli jellegzetes karaktereken keresztül a barokk világa.
Márton Püspök Palástja
A veszprémi Gizella Múzeum barokk műkincseiből összeállított vendégkiállítás.
Belépő: 500 Ft/fő
Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, így ez meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül.
Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.
A ma látható palota fokozatosan, évtizedek alatt épült ki. A kiállításon láthatjuk a legrégebbi szárny fennmaradt eredeti tégláit, az akkori építkezést valószínűleg Széchényi György püspök (1605-1695) kezdte el. A XVII. század végén bővítették ki U alakúra az épületet, de végleges, zártudvaros formáját csak Padányi püspökké szentelése (1745) után néhány évvel nyerte el, amikor hozzáfogott a székhelyhez méltó, grandiózus elképzelése valóra váltásához.
A palota homlokzatát, belső udvarát és az épületegyüttes egészét a szimmetria és a harmónia jellemzi, belső tereit pedig a barokk és a rokokó díszes, néhol túlburjánzó, de látványos elemei díszítik.
A XIX. század közepén egy jelentősebb átalakítás során klasszicista elemeket kapott az épület: a zárterkélyek toronysisakjait és az eredeti fazsindelytetőt elbontották, a belső terek falképeit átfestették, még a kályhákat is lecserélték. Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy 1834-ben még az itteni díszteremben tartották a megyebált, utána az egykor pompás freskókkal, márványstukkókkal, rokokó kályhákkal díszített termet három részre osztották fel.
Az épület XX. századi története során sűrűn váltakozó lakók (működött falai között erdészeti hivatal, majd a Keresztes Nővérek leányiskolája, de volt hadikórház is), majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt.
Miután 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át az épület vagyonkezelői feladatait, a legszükségesebb felújításokat elvégezték. A 2000-es években a tető, majd a teljes homlokzat is megújult.
2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a palota komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése.