Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Mosonmagyaróvári vár

Kapcsolat

Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2.

 

Bővebb információért kérjük látogassa meg a vár weboldalát:

történet

A magyaróvári vár története római kori gyökerekkel rendelkezik, mivel a mai várkapu területén egy megerősített legio tábor majd a limesút állomásaként castrum állt Ad Flexum néven a Lajta folyó jól védhető szigetén.

Ezen a területen 1250 körül kezdődött meg egy hatszögletű erődítés nélküli lakótorony építése, amely 1290-ben elpusztult. A vár területe a környékbeli birtokokkal gyakran cserélt gazdát a XIII. század végétől a XIV. század első negyedéig. 1323-tól több mint hatvan éven át királyi uradalom és a mosoni ispán székhelye volt.

1364-ben kezdődött meg a mai várkastély építése, amely 1522-ig többször gazdát cserélt, majd 6 évig királyi tulajdonban volt, végül 1529-ben a török az erősséget leégette. 1530 és 1544 között Gian Maria del Napoli olasz hadmérnök tervei szerint a várkastélyt újjáépítették és védműveit a török fenyegetésre tekintettel megerősítették. A XVI. és XVII. század fordulóján épült a várkapu mellett átalakított formában az L alaprajzú melléképület, helyben bevett nevén a várkapitányi épület. A XVII. század folyamán a várkastélyt és védműveit többször fejlesztették. Két 31 ostromot is megélt ebben az időszakban, egyszer várost is felégető Bocskai István hadait verte vissza sikeresen 1605-ben, de 1619-ben ostrom nélkül adta meg magát Bethlen Gábor csapatainak. 1689-ben felgyújtották a Bécs ostromából visszavonuló török csapatok.

Ismét újjáépítették és 1712-ig – hadi jelentősége elvesztéséig – a kuruc hadak több ostromát is átvészelte. A császári udvarhoz tartozott ezután a várkastély, majd 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat és annak székhelyét lányának Mária Krisztinának adományozta. 1818-ban az épület megkapta mai formáját, 8 év alatt megépítésre került a második emelete, és ekkor Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg itt alapította meg a jelenleg is az épületben működő egyetemi kar jogelődjét a Magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet. A várkastély ilyen módon felsőoktatási célokat szolgált és szolgál a mai napig is.

1953-ban műemléki védelmet kapott, 1960-ban felújították, majd az 1973-tól öt éven át zajló régészeti feltárás és falkutatás után 1980-ban történt meg műemléki helyreállítása, és 1997-ben kiemelten védett műemlék státuszt kapott. A vár szervesen kapcsolódik Magyaróvár (Moson és Magyaróvár 1939-ben egyesült Mosonmagyaróvár néven) történetéhez. Elmondható, hogy Győr-Moson-Sopron Megyében az egyetlen olyan vár, amely a közfelfogásban elterjedt vár fogalmához jelenlegi állapotában legközelebb áll. A Várat déli, nyugati és északi oldalon körülölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.

Más városokhoz hasonlóan Magyaróváron is a XIX. század első harmadától megkezdődött a városfalak és védműveik lebontása, azonban a vár körül erre csak részben került sor, így ezek a mai napig jól láthatóak. Ennek is betudhatóan a vár épülete Magyaróvár, majd Mosonmagyaróvár város egyik legjobban beazonosítható szimbólumává vált. A vár épületének fennmaradásában jelentős szerepet játszott az is, hogy 1818-tól helyben mezőgazdasági irányú felsőoktatás folyik, és a vár ilyen módon nem csak a város, hanem az Alma Mater szimbólumává is vált köszönhetően az itt folytatott magas szintű oktatási és tudományos tevékenységnek, amit bizonyít az is, hogy valamennyi mezőgazdasági kutatóintézetet a XIX. század és XX. század fordulóján itt alapították, bár a történelem eseményei ezeket -egy kivételével- elsodorták az akadémiától.

Egyedivé teszi a várat az is, hogy a hamarosan 200 éves tudományos és felsőoktatási tevékenység mára elválaszthatatlanná vált a vár történetétől. Magyaróvárnak, majd Mosonmagyaróvárnak is jelentős rangot adott kulturális szempontból az egyetemi városi lét, és az egyetemi polgárok jelenléte, szerepvállalása a település és tágabb környéke történelmi sorsának alakításában, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeitől kezdve, a világháborúk hősi halott hallgatóin és oktatóin át egészen az 1956-os forradalom eseményiben való részvételig, és a jelenkor közös egyetemi kari és városi eseményeiig.

Adatvédelmi áttekintés
Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Adatkezelési tájékoztató sütik (cookie) alkalmazásáról

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Funkcionális sütik

Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.

A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.

Széchenyi 2020