Merüljön el a hallgatási fogadalomban élő egykori kamalduli remeték békéjében! Ismerje meg a szerzetesek szokásait, csodálja meg díszes étkezőtermüket, a kolostort, és annak meghitt belső udvarát. Egy majki látogatás egyszerre nyújt lelki feltöltődést és aktív kikapcsolódást.
A fővárostól 75km-re fekvő Majkpusztán a 18. században telepedtek meg a kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett remetéi. Az Európában egyedülálló módon fennmaradt épületegyüttes az erdő közepén egy tó közelségében fekszik. Gróf Esterházy József építtette a remeteséget, a középen egykoron állt templom alapjait 1753-ban tették le. A templomtorony körül tizenhét puritán cellaház és az egykori kolostor, későbbi Esterházy-kastély épülete őrzi a valaha itt élt remeték emlékét. A fallal körbezárt terület apró házai arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a házak főhomlokzatán látható családi címerek jelzik. A kolostorban korhű módon berendezett helyiségeken keresztül megismerhető a remeték élete. A különös nyugalmat árasztó falak között sétálva átélhető a hallgatásban élő szerzetesek békéje.
Cím: 2840 Oroszlány-Majkpuszta 1.
Telefon: +36 70/ 682-7386
E-mail: majk@oroszlany.hu
Bővebb információért kérjük látogassa meg a remeteség weboldalát:
Állandó kiállítás
A konventépület fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható A hallgatás ereje címmel. A tárlat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.
Ugyancsak az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket.
A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.
Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is.
A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.
A Közép-dunántúli Régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, a Velencei-tó, a Dunakanyar, a Bakony, a Gerecse és a Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászatra, vadászatra, kirándulásra.
Emellett hét minősített borvidék, látogatható természetvédelmi területek, kiemelt műemléki épületegyüttesek, irodalmi és történelmi emlékek várják a látogatókat a térségben.
Látnivalók Komárom-Esztergom megyében.
Komárom-Esztergom megye turizmusa szempontjából az egyik legfontosabb vonzerőt a térség történelmi, műemléki, vallási értékeinek programba fűzése jelenti. A Majki remeteség mellett a megyében mindenképpen érdemes megtekinteni:
– Oroszlány, Majk és Tatabánya kultúr- és ipartörténeti látnivalóit, köztük a bányászati bemutatót és skanzent Majkon és Tatabányán;
– a Komáromi erődrendszert(Monostori, Csillag és Igmándi erődök a magyarországi oldalon valamint a szlovákiai terület hasonló adottságú erődrészei) és a Komáromi Gyógyfürdőt;
– Tata belvárosát az Öreg-tóval, a Tatai várral, az Esterházy-kastéllyal;
– a Bábolna-Kisbér térségben kialakított Nemzeti Ménesbirtokot.
Látnivalók a régióban.
A Közép-dunántúli régió sokszínű, különleges természeti és kulturális értékeivel izgalmas, keresett élményt, pihenési lehetőséget kínál a szabadidő tartalmas eltöltését, kalandokat és kihívásokat kereső vendégek számára.
A térség fő turisztikai adottságai, turisztikai attrakciók típusai a középkori városok, templomok, erődök és erődítmények, a kulturális örökséget bemutató múzeumok, régészeti lelőhelyek, különösen a Királyok Városában, Székesfehérváron és a Királynék Városában, Veszprémben.
Egyedi természeti jelenségek, összefüggő védelem alatt álló területek (vulkáni tanúhegyek, skarsztok, kőtengerek, barlangok, arborétumok, szurdokvölgyek, ritka növények, madarak, nemzeti parkok, natúrparkok), különösen a Vértesi Tájvédelmi Körzetben és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban.
Élményszámba menő bor- és gasztronómiai élménytúrákat kínálnak a régió borvidékei, a Balaton-felvidéki, a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, a Móri, az Etyek-Budai, a Neszmélyi és a Nagy-Somlói borvidék.
Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona.
A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk. A 11. században Szent Romuald követőiből alakult itáliai eredetű kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett tagjai a 18. században telepedtek meg Magyarországon. 1782-ben II. József császár a kontemplatív rendeket – köztük a kamalduli rendet – feloszlatta. De csendjüket, szellemiségüket, imáikat máig őrzik a falak…
„Ne nekünk, Uram, ne nekünk,
hanem nevednek szerezz dicsőséget!”
– vallották a kamalduli remeték
” Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság, s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.”
(Ottlik Géza)
„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.”
Johann Christian Friedrich Hölderlin
A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben félbe maradt építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi. 1782-ben II. József rendelete nyomán a majki remeteség is lakatlanná vált.
1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Az itt berendezett manufaktúra a környék legnagyobb posztógyáraként működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.
1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. A templom tégláit részben az oroszlányi evangélikusok kapták meg, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez használta fel. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható a templom kifestésének töredéke. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő büfét.
Majkon forgatott filmek:
Hangyaboly – Fábri Zoltán (1971)
A tökéletes gyilkos – Pacskovszky József (2017)
Prés – Maár Gyula (1971)
Töredék – Maár Gyula (2006)
Mein Onkel Benjamin – Thomas Engel (1972)
Kísértet Lublón – Bán Róbert (1976)
Mata Hari – Curtis Harrington (1985)
Kakukk Marci – Révész György (1973)
Árpád a Cigány – Wolfgang V. Schiber (1973)
Járvány – Gábor Pál (1975)
A 13-as cella grófnője – Forgács József