Kedves látogatóink!
A tiszadobi Andrássy-kastély parkja megújult és 2021 november 2-tól újra várja a vendégeket!
A kastélypark ingyenesen látogatható.
A kastélypark nyitvatartása:
(Hétfőn zárva) keddtől vasárnapig 10:00 – 18:00 óráig
A parkban lévő grill sátor 10-16 óra között tart nyitva.
Az Andrássy-kastély épülete azonban felújítás miatt továbbra is zárva tart!
A tiszadobi beruházás során olyan állandó kiállítás költözik a kastély tereibe, amely az Andrássy családot és a kastély történetét mutatja be. A terekben történeti enteriőröket alakítanak majd ki.
Megértésüket köszönjük!
A kastély parkja egyedülálló élményeként különleges, legyezőt formáló bukszuslabirintus várja a látogatókat.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu.
A tiszadobi Andrássy-kastély, a hazai historizáló építészet egyik legimpozánsabb alkotása, amely az idősebb gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján épült. A magyar reformkor meghatározó politikusa kezdte építtetni a Tisza partján álló kastélyt, ami 1890-ben, a gróf halálakor már készen állt. Az épület berendezése fiára, Ifj. Andrássy Gyulára maradt, aki a pazar belső mellé különleges parkot is álmodott a kastély köré. A régi időkből megmaradt falépcső, az ebédlő faborítása és a francia stílusú, a szájhagyomány szerint bukszus-labirintusként emlegetett látványos hímzéses parter kert teszi az ország egyik legszebb kastélyává a tiszadobit. A település természeti környezetét vízrajza határozza meg. Egyedülálló sokszínűséggel folyók és holtágak mentén ártéri és galéria erdők váltakoznak a környéken. Az előkelő épületet híresen díszes ebédlőjében elegáns étterem várja a látogatókat.
Kóstolja meg a főúri fogásokat családbarát árakon, ha a kastélyba látogat!
Cím: 4456 Tiszadob, Bocskai utca 59.
Telefon: +36 70/197-9905
E-mail: andrassykastely@nofnkft.hu
Állandó kiállítás: A kastélyépületben az Andrássy családot és a kastély történetét bemutató tárlat, a fekete illetve az Andrássy-ebédlővel.
Az első emeleten időszakos kiállítások kaptak helyet.
Az Andrássy-kastély étterem jelenleg zárva van.
JELENLEG FELÚJÍTÁS MIATT ZÁRVA VAN!
Felnőtt jegy:
– Kastély jegy 1 200 Ft
– Időszakos kiállítás 600 Ft
Kedvezményes jegy:
(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,
minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)
– Kastély jegy 600 Ft
– Időszakos kiállítás 300 Ft
Családi jegy:
(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)
– Kastély jegy 2 400 Ft
– Időszaki kiállítás 1 200 Ft
Csoportos jegy:
(minimum 15 fő látogatása esetén)
– Kastély jegy 960 Ft/fő
– Időszakos kiállítás 480 Ft/fő
Helyi lakos: lakcímkártyával 400 Ft
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
6 év alatti gyermek
70. életévét betöltött látogató
fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!
Itt kaphatsz pecsétet, ha felmutatod kajla útleveled! Részletes információk: www.kajla.hu weboldalon!
rendezveny@nofnkft.hu
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akinek legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt.
Az öreg gróf fiai közül II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak (Ilona, Borbála, Katalin, Klára), közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a “vörös grófnő”. Katinka, akitől azt várta a család, hogy a három leány után végre fiúként születik meg, a tiszadobi kastélyban, a “Törcsvári óratoronyban” született. Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes mellett Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között: “E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (II. Andrássy Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem.”
A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastély-építészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. Tervezője Meinig Arthur volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.
A gróf kérése teljesült, a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét. A tiszadobi kastély kerek saroktornyának előképét a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatjuk. A kastély északi homlokzatán, a kerek bástya után a vajdahunyadi kapu-lakótorony háromkonzolos zárt erkélye sejlik fel. Az északi-homlokzat nyugati saroktornya tömegébe és toronysisakjába a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon. Más erdélyi kastélymintákat is megidéz az épület. Felismerhetjük a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi.
A kastély szépségét a csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.
A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a kastély északi homlokzata előtt a középkori liliomot kirajzoló, hatalmas, nyírt sövénykert-labirintus, mely szerencsére él ma is. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a “Leányszöktetés”, Fadrusz János munkája. A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A tiszadobi kastélyban valós nemzeti romantikát jelenített meg az építői szándék. Idősebb Andrássy Gyula tudós vizsgálódással a legkiválóbb, legnemesebb építészeti örökségünkből merített saját nyaralókastélyának alapításához. Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi. A tiszadobi kastély lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén “kúszó”, fafaragásos, háromkarú falépcső. A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten a fiókos dongaboltozatú nagyterembe, a lovag vagy bálterembe lépünk. A terem mennyezetén kirajzolódó későgótikus-reneszánsz hálóboltozat az 1550 körül épült marosvécsi Kende kastély boltozatát követi.
A földszinti nagyterem (lovagterem) közepén gótikus-reneszánsz vöröskőkandalló áll, homlokán a felirat “Fidelitate et Fortitudine”. Archív felvételek bizonyítják, hogy az egész kastély, de különösen a bálterem falait és egész belső terét műkincsek tömege borította. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet. Ugyancsak a földszinten található az L alakú gyűjteményes nagyszalon. A terem mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély “The Cartoon Gallery” terme mennyezet-stukkójának. A mennyezet mintája: egymásra szimmetrikus hullámvonalak határolta mezőkben 3-3 szál virág (pl. jácint és lonc) alkot csokrot. A gyűjteményes szalon kandallóján egy-egy teljes páncélzat állt szimmetrikusan. A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók.
A nagyszalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája volt, amelyből a “Hímestorony-aljba” rejtett könyvtárkabinet nyílik. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül. Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a “Törcsvári-torony” aljában. A téli kertet Möller István tervei szerint kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2012-ben elkészítették a színes ablakok és a mennyezet teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján. (A rekonstrukciót Balogh Eleonóra üvegrestaurátor-művész készítette el.)
A gyűjteményes nagyszalonból nyugat felé nyílt a királyi vendéglakosztály, nappali-hálószoba-öltöző-kabinet (fürdőszoba) térsorral. A királyi hálószoba a “Nebojsza torony” aljába került. A királynéi vendéglakosztály e fölött helyezkedett el az első emeleten, s ott tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztálya foglalt helyet, pontosan a földszinti társasági termek felett. Az ebédlők fölött vendégszoba volt. A második emeleti szobák használatuk szerint vendégszobák voltak.
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban egy szomorú esemény történt. A nekiszabadult nép feldúlta a pompás gazdagsággal berendezett kastélyt (a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték). Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros – mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek – 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.
A 2008-ban elvégzett műemléki épületkutatás alapozta meg a kastély 2011-12-ben történt teljes műemléki helyreállítását.
(Bartos György tanulmánya alapján)
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.