Fedezze fel a siroki Vár-hegy belsejébe vájt és tetejére épített középkori erődítmény minden zegzugát! Gyönyörködjön a Siroki vár magaslatairól a Bükk és a Mátra erdeinek látványában! Nemcsak a pazar kilátást nyújtó várfalak között, de a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is kalandozhat a kiránduló.
A kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra, ami néhol igen meredek, de az élmény megéri a fáradtságot.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu
Izgalmas és romantikus túra várja a siroki vár látogatóit. A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink. Ezt az igazán különleges építményt egy helyenként meredek túraútvonalon lehet megközelíteni. A hegy gyomrában kialakított üregekből és a szerteágazó kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket alakítottak ki, ezek is bejárhatók, felfedezhetők. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült az öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Az egykori erősség hétköznapi életének ma is látható lenyomatai a hajdani istálló, a gabonatároló verem és az ivókút. A várhegyen álló várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhet az, aki felkaptat a hegytetőre.
Cím: 3332 Sirok, Vár út 1.
E-mail: sirokivar@nofnkft.hu
Telefon: 0670/902-6854
Bővebb információért kérjük látogassa meg a vár weboldalát:
Állandó kiállítás
A török hódoltság kora (török kor mindennapjait bemutató film + tárlatvezetés)
A régészeti anyag tulajdonosa az egri Dobó István Vármúzeum.
Vár:
Tájház:
A siroki várhegy tövében található egy parkoló, ahonnan hosszú, és néhol meredek úton lehet felsétálni a várhoz. Akik jó erőben vannak biciklivel vagy babakocsival is nekivághatnak, de az nagy kihívás. A várba nagyjából 20 perc alatt lehet feljutni. Az utolsó nagy kaptató előtt a nyeregbe felérve ketté ágazik az út. Az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak.
Felnőtt jegy:
– Vár belépő 2 300 Ft
– Tájház belépő 700 Ft
Kedvezményes jegy:
(6-26 év közötti fiatal, 62. életévét betöltött látogató,
minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)
– Vár belépő 1150 Ft
– Tájház belépő 350 Ft
Csoportos jegy a várba: A csoportos árakról és kedvezményekről további információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: rendezveny@nofnkft.hu
Csoportos jegy a Tájházba: A csoportos árakról és kedvezményekről további információ az alábbi elérhetőségeken kérhető: rendezveny@nofnkft.hu
Helyi lakos: lakcímkártyával 1000 Ft (a jegy érvényes a várba és a tájházba is)
Rendezvények alkalmával a feltüntetett jegyárak módosításának jogát fenntartjuk.
DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK
A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.
A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben:
A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.
Az évközi árváltozás jogát fenntartjuk!
Az árak visszavonásig érvényesek.
A csoportkedvezmény igénybevételére 15 főtől van mód.
Csoportos látogatás esetén előzetes egyeztetés szükséges!
OTP, K&H És MKB Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhely!
Itt kaphatsz pecsétet, ha felmutatod kajla útleveled! Részletes információk: www.kajla.hu weboldalon!
Egy állandó kiállítás: 3 enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével. A megjelenített kor a török hódoltság kora, ehhez a korhoz kapcsolódik a régészeti anyag jelentős része.
Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.
1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.
Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.
A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.
A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.
Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.
Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére
építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
• Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
• Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog
• Vár látogatása: A vár minden nap nyitva tart téli és nyári nyitvatartással.
