Szigetvár - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Szigetvár, Zrínyi-vár

A gazdag történelmi múltat őrző Szigetvár legismertebb látványossága a vár, valamint a település török kori műemlékei. A város története szorosan összefonódott a vár történetével, a vár pedig Zrínyi Miklós személyével. Magyarország egyik leghíresebb vára 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. A legnagyobb török szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották.


A várban lévő Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai felidézik a hősi küzdelmet és méltó módon mutatják be Szigetvár hadtörténeti jelentőségét és az ostromot. A digitális technológia segítségével a látogatók egy igazán korszerű és interaktív múzeumot tekinthetnek meg. Az újonnan épült, modern fogadóépület is egyedi élményeket nyújt az idelátogatóknak.

 

Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu

helyszínleírás

A Szigetvári Vár Nemzeti Emlékhely Zrínyi Miklós és mártírtársai 1566-os hősi helytállásának és halálának állít méltó emléket. Szulejmán szultán utolsó hadjárata és egyben a szultán élete is a vár falai alatt fejeződött be. Miután Zrínyi Miklós és néhány száz főnyi megmaradt védője nem számíthattak segítségre, a lángtengerré vált belső várból rárontottak az ellenségre, és nagy részük, köztük a kapitány is, hősi halált halt. A várban századokon átívelő látogatást tehet a vendég, hiszen az első, XV. század elején épített kerektorony maradványaitól kezdve az 1566-os török megszállást követően épített Szulejmán szultán, és a 17. század elején épült kazamatasoron keresztül a XX. század elején megépült Andrássy-kastélyig kalandozhat térben és időben.
A vár kazamatasorán jelenleg a Nemzeti Várprogram keretében felújítási munkálatok folynak, ezért ez a terület nem, a várfal pedig csak részben látogatható.
Az akadálymentesítés részleges, Szulejmán szultán dzsámijához nem biztosított.

Kapcsolat

Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19.
Telefon: +36 73 310 121


Bővebb információért kérjük látogassa meg a vár weboldalát:

Nyitvatartás

Nyári nyitva tartás (május 1. – szeptember 30.)
hétfőtől-vasárnapig 09.00-18.00 óráig

 

Téli nyitva tartás (október 1. – április 30.)
keddtől-vasárnapig 09.00-16.00 óráig

 

A téli időszakban a hétfői napon a Vár zárva van!

jegyárak

Felnőtt jegy: 1500,- Ft/fő

 

Gyermek (6 éves kortól), diák, nyugdíjas:1200,- Ft/fő

 

Csoportos kedvezmény (min. 10 fő részére):1100,- Ft/fő

 

Nagycsaládos kedvezmény (2 felnőtt+ min. 2 gyermek) 3.900,-Ft,

 

Sétálójegy (a vársétány, a várkert és a várfal megtekintése): 500,- Ft/fő

 

Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek: 800,- Ft/fő

 

Szigetvár Kártyával: 500,- Ft/fő

 

Várbaráti Kör tagjainak 500,- Ft/fő

 

A szigetvári lakcímkártyával, Szigetvár Kártyával rendelkezőknek, valamin a Szigetvári Várbaráti Kör tagjainak a vársétány, a várkert és a várfal ingyenesen látogatható.

 

6 éves korig, valamint 70 éves kor felett a vár teljes területe és összes kiállítása ingyenesen megtekinthető!

 

Díjtalan a belépés:

– a pedagógus igazolvánnyal rendelkezőiknek,

– a Közszolgálati Egyetem hallgatói részére tanulmányi kirándulás keretében,

– a fogyatékkal élkők és 1 fő kísérő részére részére,

– diákcsoportok esetén 15 főig 1 fő kísérő, 15 fő felett két kísérő,

– a Bársony és Handicap Alapítvány munkatársai, a foglalkozás résztvevői és kísérőik részére a foglalkozás területére,

 

– valamint a hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben..

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000194.kor

látnivalók a környéken

– Zrínyi tér
– Vigadó
– Szigetvári Gyógyfürdő
– Ferences Rendház (Zeneiskola)
– Turbéki templom
– Ferences templom
– Karavánszeráj (Török ház)
– Ali pasa dzsámija (Szent Rókus templom)

kiállítás

A XVI. századot bemutató állandó kiállítás látványos leletei mellett megtekinthető a Szulejmán szultán türbe kutatását bemutató, illetve az ott fellelt tárgyi emlékekből készült kiállítás is, a várkertben pedig az Andrássy grófok által telepített arborétum különleges szépségű környezetében pihenhet a látogató. A korhű viselet- és fegyverzetbemutatók valamint a rendszeresen indított tárlatvezetések mellett interaktív elemekkel bővített turisztikai attrakció várja a vendégeket.

történet

A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak, melyek a törökök elvonulása után épültek ki. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A vár mai formáját az 1566-os ostrom után nyerte el, mikor a törökök megkezdték a helyreállítást és felépítették a bástyákat. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, barokk stílusban átalakított bejárat, melytől boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az országban egyedülálló Szulejmán szultán dzsámiját a csonka tornyával, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben 2015-ben a várháborúk korát bemutató kiállítás nyílt. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.

Az 1566-os várostrom
Szigetvár a török elleni hősies harcokkal került a köztudatba és vált Magyarország egyik leghíresebb várává. I. Szulejmán 30-40-szeres túlerővel vonult a 2500 fős várvédőkkel szemben, és 1566. augusztus 5-én ütött tábort a vár keleti oldalán fekvő síkságon. A török követeket küldött Zrínyihez, és felszólította, hogy adja fel a várat. Zrínyi elutasította a török ajánlatát és megkezdődött az ostrom. Először az Újváros esett el majd az Óvárost is elfoglalták. A törökök lecsapolták a vár körüli tavat és elkezdték feltölteni az árkot, hogy meg tudják közelíteni a várat. A törökök seregét jelentős veszteség érte, de a várvédők is fogyatkoztak. A szultán nem érte meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották, felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből.
Az Országgyűlés 2016. évben a Szigetvári Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.