A gazdag történelmi múltat őrző Szigetvár legismertebb látványossága a vár, valamint a település török kori műemlékei. A város története szorosan összefonódott a vár történetével, a vár pedig Zrínyi Miklós személyével. Magyarország egyik leghíresebb vára 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. A legnagyobb török szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották.
A várban lévő Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai felidézik a hősi küzdelmet és méltó módon mutatják be Szigetvár hadtörténeti jelentőségét és az ostromot. A digitális technológia segítségével a látogatók egy igazán korszerű és interaktív múzeumot tekinthetnek meg. Az újonnan épült, modern fogadóépület is egyedi élményeket nyújt az idelátogatóknak.
Rendezvénnyel kapcsolatos ajánlatkérését a következő email címre várjuk: rendezveny@nofnkft.hu
A Szigetvári Vár Nemzeti Emlékhely Zrínyi Miklós és mártírtársai 1566-os hősi helytállásának és halálának állít méltó emléket. Szulejmán szultán utolsó hadjárata és egyben a szultán élete is a vár falai alatt fejeződött be. Miután Zrínyi Miklós és néhány száz főnyi megmaradt védője nem számíthattak segítségre, a lángtengerré vált belső várból rárontottak az ellenségre, és nagy részük, köztük a kapitány is, hősi halált halt. A várban századokon átívelő látogatást tehet a vendég, hiszen az első, XV. század elején épített kerektorony maradványaitól kezdve az 1566-os török megszállást követően épített Szulejmán szultán, és a 17. század elején épült kazamatasoron keresztül a XX. század elején megépült Andrássy-kastélyig kalandozhat térben és időben.
A vár kazamatasorán jelenleg a Nemzeti Várprogram keretében felújítási munkálatok folynak, ezért ez a terület nem, a várfal pedig csak részben látogatható.
Az akadálymentesítés részleges, Szulejmán szultán dzsámijához nem biztosított.
Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19.
Telefon: +36 73 310 121
Bővebb információért kérjük látogassa meg a vár weboldalát:
Nyári nyitva tartás (május 1. – szeptember 30.)
hétfőtől-vasárnapig 09.00-18.00 óráig
Téli nyitva tartás (október 1. – április 30.)
keddtől-vasárnapig 09.00-16.00 óráig
A téli időszakban a hétfői napon a Vár zárva van!
Felnőtt jegy: 2500,- Ft/fő
Diák és nyugdíjas jegy:2200,- Ft/fő
Csoportos jegy (min. 10 fő részére):2100,- Ft/fő
Családi jegy (2 felnőtt + 2 gyermek (6-18 év között)) 3.900,-Ft
Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek: 800,- Ft/fő
Szigetvár Kártyával: 500,- Ft/fő
Várbaráti Kör tagjainak 500,- Ft/fő
A szigetvári lakcímkártyával, Szigetvár Kártyával rendelkezőknek, valamin a Szigetvári Várbaráti Kör tagjainak a vársétány, a várkert és a várfal ingyenesen látogatható.
6 éves korig, valamint 70 éves kor felett a vár teljes területe és összes kiállítása ingyenesen megtekinthető!
Díjtalan a belépés:
– a pedagógus igazolvánnyal rendelkezőiknek,
– a Közszolgálati Egyetem hallgatói részére tanulmányi kirándulás keretében,
– a fogyatékkal élkők és 1 fő kísérő részére részére,
– diákcsoportok esetén 15 főig 1 fő kísérő, 15 fő felett két kísérő,
– a Bársony és Handicap Alapítvány munkatársai, a foglalkozás résztvevői és kísérőik részére a foglalkozás területére,
– valamint a hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben..
– Zrínyi tér
– Vigadó
– Szigetvári Gyógyfürdő
– Ferences Rendház (Zeneiskola)
– Turbéki templom
– Ferences templom
– Karavánszeráj (Török ház)
– Ali pasa dzsámija (Szent Rókus templom)
A XVI. századot bemutató állandó kiállítás látványos leletei mellett megtekinthető a Szulejmán szultán türbe kutatását bemutató, illetve az ott fellelt tárgyi emlékekből készült kiállítás is, a várkertben pedig az Andrássy grófok által telepített arborétum különleges szépségű környezetében pihenhet a látogató. A korhű viselet- és fegyverzetbemutatók valamint a rendszeresen indított tárlatvezetések mellett interaktív elemekkel bővített turisztikai attrakció várja a vendégeket.
A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak, melyek a törökök elvonulása után épültek ki. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A vár mai formáját az 1566-os ostrom után nyerte el, mikor a törökök megkezdték a helyreállítást és felépítették a bástyákat. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, barokk stílusban átalakított bejárat, melytől boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az országban egyedülálló Szulejmán szultán dzsámiját a csonka tornyával, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben 2015-ben a várháborúk korát bemutató kiállítás nyílt. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.
Az 1566-os várostrom
Szigetvár a török elleni hősies harcokkal került a köztudatba és vált Magyarország egyik leghíresebb várává. I. Szulejmán 30-40-szeres túlerővel vonult a 2500 fős várvédőkkel szemben, és 1566. augusztus 5-én ütött tábort a vár keleti oldalán fekvő síkságon. A török követeket küldött Zrínyihez, és felszólította, hogy adja fel a várat. Zrínyi elutasította a török ajánlatát és megkezdődött az ostrom. Először az Újváros esett el majd az Óvárost is elfoglalták. A törökök lecsapolták a vár körüli tavat és elkezdték feltölteni az árkot, hogy meg tudják közelíteni a várat. A törökök seregét jelentős veszteség érte, de a várvédők is fogyatkoztak. A szultán nem érte meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották, felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből.
Az Országgyűlés 2016. évben a Szigetvári Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.