Geszt - Tisza-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Tisza-kastély

Geszt

A geszti műemlékhelyszín a NÖF Nonprofit Kft. hálózatán belül is egyedülálló, komplex turisztikai fejlesztési mintaprojekt, hiszen területén az állandó kiállítás, a múzeumpedagógiai foglalkoztató tér és a kávézó mellett 29 szobás szálláshellyel, étteremmel, valamint sportpályákkal is várjuk vendégeinket.

 

A Tisza-kastély teljeskörű felújításával és szolgáltatásaival a térség új idegenforgalmi attrakciójaként bekerült a régió turisztikai körforgásába, ezzel is növelve a hazai és nemzetközi érdeklődőket.

 

Kapcsolat

Cím: 5734 Geszt, Arany János utca 1.
Telefon:

     Kastély pénztár: +36 30/084-5521

     Szálloda recepció: +36 30/084-5519
E-mail: info@tiszakastely.hu

 

megközelíthetőség

Geszt település Magyarország határszéléhez közel esik. Békéscsabától 56 km-re fekszik, ahonnan helyközi járattal és közúton is megközelíthető.

 

További részletekért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát:

NYITVATARTÁS

Tisza-kastély Látogatóközpont
A kastélymúzeum hétfő kivételével minden nap nyitva tart.

 

Nyári nyitvatartás:
Április 1-október 31. között
Kedd-vasárnap 10.00-18.00
Hétfőnként zárva

 

Téli nyitvatartás:
November 1-március 31. között

Kedd-vasárnap 10.00-17.00
Hétfőnként zárva

 

Kávézó
A kávézó a kiállítás nyitvatartási idejében fogadja vendégeit.

 

Kastélypark
A kastélypark a hétfői nap kivételével 8.00-20.00 óra között látogatható.

 

Arany János Vendégház
Recepciónk 6-22 óra között áll a vendégek rendelkezésére.

A vendégházban üzemelő étterem 11.30-14.00 óra között várja betérő vendégeinket.

Szállóvendégeink éttermünkben felszolgált reggelit és félpanziós ellátást is igényelhetnek.

 

Arany János Emlékház
Az emlékház a kastély nyitvatartási idejével megegyezően látogatható. Hétfőnként az emlékház zárva tart.

 

Kripta
A sírbolt előzetes időpont egyeztetést követően látogatható.

 

Többfunkciós sportpálya
A sportpálya előzetes időpont egyeztetés alapján foglalható és használható.

 

JEGYÁRAK

A megváltott jegyek a Tisza-kastély látogatóközpontjába, az Arany János emlékházba, a Tisza család kriptájába egyaránt érvényesek.


Felnőtt jegyár
: 3 500 Ft/fő

 

Kedvezményes jegyárak: 1 750 Ft/fő

  • 6-26 év közötti fiatal (diákigazolvány felmutatásával)
  • 62. életévét betöltött látogató (fényképes igazolvány felmutatásával)
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő

Geszti lakcímkártyával ingyenesen látogatható az állandó kiállítás

 

Kombinált jegyár (geszti Tisza-kastély és szabadkígyósi Wenckheim-kastély): 6 400 Ft/fő

 

A geszti Arany János Vendégház vendégei számára 50%-os, kedvezményes belépést biztosítunk a Tisza-kastély állandó kiállításának megtekintésére. (más kedvezménnyel nem összevonható)

 

Csoportos jegy: Csoportos árakkal, kedvezményekkel kapcsolatban további információk az alábbi elérhetőségeken érhetők el: rendezveny@nofnkft.hu

 

Csoportos tárlatvezetés díja magyar nyelven: 10 000 Ft/csoport
A csoportos kedvezmény előre bejelentkezők számára, legalább 15 fő esetén érvényes

 

Csoportos tárlatvezetés díja angol nyelven: 15 000 Ft/csoport
A csoportos kedvezmény előre bejelentkezők számára, legalább 15 fő esetén érvényes

 

DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK*

  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • közoktatásban dolgozó pedagógusok (érvényes pedagógus igazolvány felmutatásával)

A kedvezményekre való jogosultságot a jegyváltáskor kérjük igazolni!

 

Az évközi árváltozás és a tematikus rendezvények alkalmával feltüntetett jegyárak módosításának jogát fenntartjuk!

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a kastélyba díjmentesen azok az újságírók léphetnek be, akik előzetesen bejelentkeztek és engedélyt kaptak interjú vagy forgatás készítésére.

*A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben: 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu). A kedvezményeket az EGT tagországok állampolgárai vehetik igénybe.

KIállitás

A Tiszák geszti otthona – Erő és akarat forrása

 

A kiállítást a geszti otthon, az eredeti tárgyak, a régi festmények, fotók és karikatúrák varázsán túl, – a klasszikus megoldások mellett – interaktív eszközök is színesítik. A kiállítás értelmezését egyebek mellett kosztümös rövidfilmek is segítik, többek között Reviczky Gábor és Trill Zsolt közreműködésével. Kisfilmjeink bepillantást adnak a korabeli lovasvadászatokba és felidézzük a Tiszák híres lovastudását és természet szeretetét. De az I. világháború frontját is megidézzük, ahol Tisza István 1917 nyarától ezredesként szolgált. Látogatóink útját szinte minden helyiségben a legnagyobb magyar írók mondatai kísérik. A hangjátékokban többek között rekonstruáltuk a szegedi árvíz vagy épp az első magyar egyiptomi expedíció pillanatait is.

 

A látogató a kastély fogadószobájába lépve azonnal választ kap a „Hol vagyok?” kérdésre, ahol interaktívan kapcsolódva a terekhez, megismerheti a kastély történetét az építéstől napjainkig. Ezt követően a legimpozánsabb térbe, a szalonba érkezik a betérő vendég, ahol házigazdáink Tisza Kálmán, Tisza István és Degenfeld Ilona hologram formájában üdvözli. A szalon hangulata visszaidézi a korabeli társasági élettel teli teret, míg a tarokk és a karambol asztal mellett a Tiszáktól elválaszthatatlan pipázás fennmaradt műtárgyai láthatók.

 

Az útvonal Tisza Kálmán eredeti formájában visszaállított miniszterelnöki dolgozószobájával folytatódik, ahol megismerhető korszakának bámulatos eredményei, kvalitásai, céljai és küzdelmei. Tovább haladva felfedezhetők a Tiszák bensőséges családi élete, emlékezetes történeteik, vendégkörük, puritán, de a dzsentrik társadalmával mégis érintkező életmódjuk, tudós házitanítóik, viszonyuk a zenéhez, sporthoz, könyvekhez, irodalomhoz, egyházhoz, nemzethez, politikához és a tudományokhoz.

 

A kiállítás áttekinti továbbá a Tiszák asszonyainak szerepét, áldozatos életét. A hölgyek jelentős részt vállaltak a geszti otthon hangulatának alakításában, férjeik életművének gondozásában, a személyzet irányításában, a gasztronómia és az élelmezés terén, de országos jótékonysági szervezetek élén is hatalmas munkát végeztek. A család minden nemzedéke a maga közvetlen környezetében is erkölcsi kötelességének tekintette a szegények, rászorultak támogatását. A falu hálája sem maradt el, mivel a II. világháborút követően a kitelepített Tisza családnak évente pár alkalommal, egész éjszaka szekerekkel vitték a bőséges élelmet.

 

A kiállítás záróakkordja Tisza István dolgozószobája, ahol bemutatásra kerül hazai és nemzetközi közéleti értékelése, valamint időszakának fenyegető veszedelmei, társadalmi és nemzeti feszültségei. A kiállítás drámai csúcspontját Tisza István sorsa jelenti, aki a Koronatanácsban egyedüliként ellenezte a világháborút, mégis „háborús bűnbakként” végezte.

 

A tárlat egyik legizgalmasabb helyisége a Tisza István dolgozószobájával megegyező berendezésű szoba, ahol a látogatók replikák segítségével átélhetik a politikus dolgos hétköznapjait, betekinthetnek a titkos iratokba, levehetik a könyveket a polcról és átlapozhatják azt a miniszterelnöki székben.

 

A politikán, az egyházi és közéleti szerepeken kívül a Tisza férfiak legfontosabb kötelessége a birtok gazdálkodásának intézése volt. Mintagazdaságokat vezettek, ennek köszönhetően terjedt el méneseik jó híre.

 

Sikereiket igényes neveltetésüknek is köszönhették. A mindenkori nevelési célok: a szilárd vallási és erkölcsi alapok kialakítása, természettudományos szemlélet, kiváló idegennyelvi és zenei képzés, klasszikus és humán műveltség, illetve a hit és tudás, a sportok és a szellemi igénybevétel harmóniája.

 

A kiállítás Felbecsülhetetlen értékű festményekkel is gazdagodott, így Barabás Miklós Tisza Lajos és Tisza Lajosné portréit, valamint Ferraris Artúr Történelmi tarokkparti című festményét is megcsodálhatjuk. Kiemelt értéket képvisel Josef Danhauser műve, ifj. Tisza Kálmán biedermeier íróasztala. Strobl Alajos gróf Tisza Kálmánról készített mellszobra, illetve a falkavadászatot ábrázoló szivartartó, amelyen Almássy Denise – gróf Tisza István unokahúga – gravírozott aláírása található.

 

A Tisza család leszármazottjai jóvoltából a kiállításon olyan használati tárgyakat is megcsodálhatnak a látogatók, amelyek eredetileg is a kastélyban voltak. Ilyen például Tisza István dédunokájától Patay Ilonától egy elefántcsont levélbontó vagy Bosznay István „Geszti táj” című festménye 1904-ből.

 

Patay Pétertől Báró Rudnyánszky Béla műve a geszti Tisza-kastélyról, amelynek hátulján az alábbi felirat olvasható: „Ha Jolka néni kéri, adják oda”; egy márványból készült asztali óra, amelynek különlegessége, hogy egy turulmadár csőre tartja az elől-hátul csiszolt üveggömb órát, illetve Tisza István „Szipirtyó” nevű agara által nyert díj, ami egy tenyérnyi méretű ezüst tálca. Nitch Ilonának (Tisza Ilona) köszönhetjük többek között a már korábban említett Barabás Miklós portrékat, a Tisza-Degenfeld-címeres selyem szalvétát és az ezüst pecsétnyomót, amin a családi címer látható.

 

Aki belép ebbe a kastélyba, többé nem felejti el a Tiszákat: Geszt olyan történelmi és nemzeti zarándokhely, ahol nemcsak válaszok születnek, de súlyos kérdések is felmerülhetnek!

történet

A TISZA-KASTÉLY

 

A birtokszerző Tisza I. László (? -1771) érkezésekor egy „vármegyeháza” nevű épületbe költözött, később az ő kezdeményezései nyomán, 1771 után létesült itt egy kisebb barokk kúria. A kastély két legrégibb része eredetileg különálló épület volt – egyik a keleti szárny végén lévő észak-déli irányú, nyitott köríves tornácú épületrész, a másik a nyugat-keleti szárny nyugati végén lévő dupla szobasoros középfolyosós rész –, melyeket az építkezés következő szakaszában építettek egybe.

 

A legnagyobb építési munkálatokat Tisza II. László (1765-1831) és felesége széki Teleki Katalin (1777-1820) grófnő valósította meg, jelentős részben az 1796-ban történt házasságkötésük után. Az épület a 18. század végén már L alaprajzú volt, ekkoriban létesült a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé pedig négytengelyes, klasszicizáló késő barokk emeletet, ún. pavilont építtettek. A kastélyt, ami a korabeli társadalmi és politikai élet központjává vált, a geszti nép „Babilon” néven emlegette, tervezője id. Czigler Antal építész volt.

 

Tisza I. Lajos (1798-1856) halála után fia, a majdani miniszterelnök, Tisza Kálmán (1830-1902) örökölte a kastélyt. 1860-ban készült el a keleti szárny külső terasza, ezután építették be a déli kocsiáthajtót, amelynek helyére került a miniszterelnöki dolgozószoba. A szalonok mennyezetének gipszstukkó díszítését Pállik Béla festőművész tervezte. Tisza Kálmán idejében, 1866 és 1892 között létesültek a földszinti fürdőszobák is.

 

Tisza István miniszterelnök 1902-től kezdődően néhány korszerűsítést végeztetett az épületen. Bevezették az elektromos áramot, a telefont és biztosították a hideg-meleg vízellátást. Az új miniszterelnöki dolgozószoba az észak-déli szárny legnagyobb, boltozott helyiségébe került. A 20. század elején alakították ki a légfűtéses rendszert is. Az utolsó geszti birtokos családtag Tisza Kálmán Lajos 1944 októberében az orosz csapatok közeledtével elmenekült, majd a II. világháború után az ország elhagyására kényszerült.

 

A kastélyt hónapokon át az orosz hadsereg katonái lakták. Az épület 1946-tól 1948-ig a Debreceni Egyetem diáküdülője volt, majd 1954-től a helyi művelődési ház és könyvtár, 1957-től pedig iskola működött benne. A Nagy Szalonban színpadot emeltek, így művelődési programok, sőt színielőadások megtartására is alkalmassá vált.

 

A kastély teljes körű felújítása 2021-ben kezdődött. Célunk egy komplex, a nagyközönség számára informatív és impozáns kiállítás kialakítása volt, amelyben látogatóink minél többet tudhatnak meg a történelmi Tisza család tagjairól.

 

A GESZTI KASTÉLYKERT

 

A park egyes részeit őshonos erdőből alakították ki, meghagyták annak legszebb tölgyeit, illetve juhar és kőrisfáit. Régi utazók a későbbiekben elragadtatással szóltak a geszti parkról, színes virágágyakról, platánfák, tölgyek, pálmák csoportjairól, virágzó bokrokról, futórózsákról. Széles, ívelt, kanyargó útjait a régi birtokkataszteri térképek is ábrázolják, későbbi korokból fényképek, képeslapok is tanúskodnak a 19 hektáros park szépségéről.

 

A Tisza Kálmánné Degenfeld Ilonának épített keleti teraszával szemben egy hatalmas, ovális, enyhén domborodó virágágyás volt, melyeket – mint a kert egészében mindenütt – alacsony nyírt sövény választott el a zöld pázsittól. A teraszkorlátok nagy kőedényeiben termetes jukkák virágoztak. A növényeket hozzáértő kertész és több „kertészbojtár” gondozta, akik hagyománytiszteletből és a vendég gyermekek kedvéért még a vízvezetékek kialakítása után is szamárkordéval hordozták a locsolóvizet az ágyások öntözésére. A kert hajdani eklektikus jellegét annak is köszönhette, hogy több egymást követő generáció hagyta rajta keze nyomát.

 

A park területén sűrű erdőfoltok, fasorok – például öreg szilfákból és feketedióból – illetve cserjesorok is voltak. Egy kisebb tóról Arany János is megemlékezik, de tenisz – ez volt az ország egyik legrégibb pályája –, krikett és kuglipályát, labdázó teret és más, sportolásra alkalmas tisztásokat is kialakítottak. A kertben található a 19. század második felének legnagyobb költője, Arany János emlékháza is, aki 1851-ben fél évig, majd 1852-ben a nyári vakációban volt Tisza Domokos mestere a költészet terén. Az eredeti kerti házat először Tisza István jelölte meg emléktáblával. Az Arany János otthonául szolgáló zsuppfedeles házikót a II. világháború végén, a falu szovjet megszállása idején lebontották és sáros utak feltöltésére használták. Rekonstrukciója a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével készült 1971-ben. A park fáinak jelentős részét 1944-45-ben kivágták, eltüzelték vagy építési célokra használták fel.

 

A 2021-es felújítás egyik fő területe a kastélykert és kastélypark voltak, ahol növények telepítésével, a sétautak megújításával és köztéri világítással tettük a parkot a kastély méltó környezetévé.

 

A TISZA CSALÁD KRIPTÁJA

 

A kastélytól a sírboltig, Békés vármegye legnagyobb hasonló építményéig néhány perc sétával juthatunk el. A birtokot visszaszerző Tisza I. Lászlóról ismert, hogy első geszti éveiben nem fényes lakhely építésére törekedett. Talán korai végét érezhette, mert amellett, hogy anyagilag megalapozta családja jövőjét és támogatta egyháza ügyeit, első nagyobb kiadásai közé tartozott annak a családi kriptának a felépítése, amelyben hamarosan eltemették. A Fekete Geszti Krónika szerint 1764 és 1769 között, az új temetőben létesült az épület.

 

A most látható és látogatható építményt 1902-ben emelték, ezután a távolban elhunyt családtagok hamvait is a geszti sírboltba hozták. A kriptában jelenleg harminchárman nyugszanak, köztük Magyarország történelmének nagyjai: Tisza Kálmán miniszterelnök, a szegedi gróf Tisza III. Lajos és gróf Tisza IV. István miniszterelnök. A család jelentőségét is kifejező méltóságteljes környezetben sorakoznak a Tiszák asszonyainak koporsói is, köztük Teleki Katalin, Teleki Júlia és Degenfeld-Schomburg Ilona grófnők, Holles Otília, ifj. Tisza Istvánné Sándor Jolán, Keglevich Erzsébet grófnő, Tisza Vilhelmina (báró Lusenszky Pálné).

 

A Tiszák gyermekei között szép számmal voltak korán elhunyt reménységek, olyan kiemelkedő tehetségek, mint például a költő Domokos, vagy a 20. századi Tisza József. A hajdani magas gyermekhalandóság következtében csupán Tisza László és Teleki Katalin gyermekei közül József, Károly, Ferenc és Emilia, illetve Tisza Lajos és Teleki Júlia Lajos, László és Béla nevű kisgyermekei vannak ide temetve, 1877 óta közös koporsóban. Tisza István miniszterelnök az alábbi sorokat írta a családi Bibliába Tisza Juliska halálakor: „1889. szept. 13án született kis leányunk, ki a keresztségben Juliánna, Paulina nevet nyert, a jó Isten 1894. január 1jén magához vette őt.” Végakarata szerint itt temették el az 1974-ben Argentínában elhunyt Tisza Lajos Kálmánt is.