Doba - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Doba, Somlói vár

Kedves Látogatóink!

 

A kiállítás október 15-től  előre egyeztetett időpontban látogatható.

Időpontot egyeztetni a következő telefonszámon lehet: 3630/939 5561

Kapcsolat

Cím: 8482 Doba, Somlóvár 2.

 

Helyszínleírás

Somló vára Doba mellett, egy sűrű erdőben található, a Somló hegy északi oldalán. A népnyelv szerint a várat a tatárjárás után emelték. Írásos emlék csak 1352-ben említi először, mikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okiratban „castrum Somlo” néven szerepel.
A vár alaprajza szabálytalan alakú, belső tornyokkal és több udvarral szabdalt. A bejárati szakadékon egy régi felvonóhíd vezet át, ami az előudvaron keresztül az őrség dongaboltozatos szálláshelyeihez visz. Innen szűk sikátoron keresztül juthatunk a belső udvarba, ahol a vár legjellegzetesebb hatszögű tornya áll.

 

Templomrom megközelítése

A Tüskevártól nem messze, a Balatontól 1 órára található várrom.

A vár a bazaltos Somló-hegy északi oldalán található. A 431 méteres Somló egy vulkáni tanúhegy.  Doba faluban található Margit kápolnáig megközelíthető autóval. Innen a Kitaibel-tanösvényen vezet az út, amely nagyjából 30 – 45 perces (nem akadálymentes) séta.

Távolság Budapesttől: 2 óra / 160 km
Távolság Tihanytól: 1 óra / 65 km

 

VÁrtörténet

A somlói vár Doba mellett, a Somló-hegy északi oldalán található. Több tájegység, a Balatonfelvidék, a Bakony és a Kisalföld határolja. Történelmi borvidék és természetvédelmi terület. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral tagolt.

Somló várának pontos keletkezési ideje ismeretlen, feltehetően a tatárjárást követő várépítési hullám idején emelték.

A felső- és az alsóvár mai területe a 15. században alakult ki. A felsővár ekkor egy palotaszárnnyal egészült ki. Nyitott előcsarnokába két nagy, csúcsíves árkádíven keresztül lehetett belépni. Innen lépcső vezetett fel a pihenőbe, majd tovább az emeleti térbe egy falba süllyesztett csigalépcsőn keresztül lehetett feljutni, melynek íves fala és csonkjai most is látszanak. Az emeleti nagy terem ablakai a várudvarra néztek, egynek a kőkerete eredeti helyén ma is látható. Az emelethez feltehetően konyha is tartozott, melyhez az udvar felől egy toronyszerű zárterkély épült.

Az alsó vár belső kapuját magába foglaló várfalon ma is láthatók az egykori lőrések nyomai, amelyek most az eredeti formában kerültek bemutatásra. A lőréseket fa védőfolyosóról, másnéven gyilokjáróról használták.

Somló számos alkalommal volt királyi vár a XIV. században, de a Garai, a Rozgonyi, az Antimus, a Kanizsai családok is birtokolták. 1479-ben Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Tőle a Szapolyai család, majd Bakócz Tamás egri püspök, később esztergomi érsek és bíboros lett a birtokosa, ekkor élte Somló vára a fénykorát, ő építtette át reneszánsz stílusban. Utóbb az Erdődy, majd a Choron família volt az erősség tulajdonosa. 1707-ben Vak Bottyán kuruc generális foglalta el és hozta rendbe a várat, ám a Rákóczi-szabadságharcot követően stratégiai jelentőségét végleg elvesztette. A várrom egészen 1945-ig az Erdődy grófok tulajdona maradt.