Edelény - L’Huillier-Coburg kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

L'Huillier-Coburg kastély

Edelény

Kapcsolat

Cím: 3780 Edelény, Borsodi út 7.

E-mail: : edelenyikastely@hivatal.baz.hu
sandor.edina@hivatal.baz.hu
Telefon/fax: +36 (48) 524-030
Mobil: +36 (70) 521-0780

Bővebb információért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát!

megközelíthetőség

Miskolc felől érkezve Edelénybe, el sem lehet téveszteni a kastélyhoz vezető utat. A tábláknak köszönhetően egyszerűen meg lehet találni a parkolót, mely ingyenes. A parkolóból pár perces sétával lehet a kastélyparkon keresztül megközelíteni a kastélyt. A Bódva felett átívelő modern gyalogos hídon átérve, már látni a gyönyörűen felújított kastélyt.

A látogatókat egy 70 személygépkocsi és 8 autóbusz fogadására alkalmas parkoló és kiszolgálóhelyiség várja az érkezéskor.

NYITVATARTÁS

Tavaszi-nyári (április 1. – október 31.) kedd-vasárnap: 10.00-18.00

 

Őszi-téli (november 1. – március 31.) kedd-vasárnap: 10.00-17.00

 

A kastély hétfőn nem látogatható. A tárlatvezetés a többi napokon „Lieb Ferenc, az edelényi festő” című 23 perces 3D-s kisfilm megtekintésével indul. A kastélytúra ideje a filmvetítéssel együtt kb. másfél óra.

Kastély jegy: 3 175 Ft.

Térkép kiállítás: 635 Ft.

Almásy László időszaki fotókiállítás: 635 Ft

 

Kedvezményes jegy:

(6-26 év közötti fiatal (érvényes diákigazolvánnyal), 62. életévét betöltött látogató, minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)

Kastély jegy: 1 590 Ft
Térkép kiállítás: 320 Ft
Almásy László időszaki fotókiállítás: 320 Ft

 

Családi jegy:
(1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig)

Kastély jegy: 6 350 Ft
Térkép kiállítás: 1 270 Ft

Csoportos jegy:
(minimum 15 fő (felnőtt) látogatása esetén)
Kastély jegy: 2 540 Ft
Térkép kiállítás: 508 Ft

KIÁLLÍTÁS

Látogatóink egy 3D kisjátékfilm megtekintésével kezdik a kastély felfedezését. A film a felvidéki vándorfestő, Lieb Ferenc, Edelényben töltött egy évét mutatja be, részben valós személyekre és tényekre építő, részben fantázia-szülte történeteken keresztül. A festő, a hat festett szoba átadását követően, vázlatrajzait lapozgatva feleségének mesél a kastélyban töltött időről. A rajzok megelevenednek, és Lieb egy-egy korábban megélt élethelyzetébe vonják a nézőt. Az Edelényben töltött időszak nemcsak Lieb Ferenc számára volt sorsfordító, hanem a kastély ifjú örökösének, „Kis Ferusnak” is meghatározó élmény a festő jelenléte és munkálkodása. Képről-képre bontakozik ki a hat festett szoba története, a főszereplők jelleme és egymáshoz való viszonya, a korszak ikonikus alakjai és tipikus élethelyzetei, miközben képzeletbeli utazást teszünk a kastély és egykori környezetének mindennapjaiba. A film rendezője: M. Tóth Géza.

Bővebb információért kérjük látogassa meg a kastély weboldalát!

történet

AZ EGYKORI RÁKÓCZI-BIRTOK HÁROMSZÁZ ÉVE

 

Az edelényi birtokon a Savoyai Jenő hadseregében szolgáló Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el kastélya építését.
Az építkezés a barokk időszak kezdetén nem volt egyszerű. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre. Az alapokhoz és a falazathoz használt követ a helyi kőbányákban bányászták. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig – a legtöbb uradalomhoz hasonlóan – helyben égették. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették.
Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a mai napig nem sikerült kideríteni.

 

A kastély fénykora (1730–1820)


Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetén.
A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, így a birtok visszaszállt a királyra, a kamara kezelésébe került.


A Coburg-korszak (1831–1928)


A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. E tekintetben fellendülést hoztak a település életében, mivel 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély földszintjének egy részét 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, reprezentatív szerepe 1820-ban megszűnt, mint uradalmi birtokközpont, a birtok tisztviselőinek lakása, hivatal működött. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, de gondozására már nem fordítottak kellő figyelmet.
1909-re az épület felújítása elkerülhetetlenné vált. A munkákra Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között került sor. A kastélyra neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé magas manzárdtetőt emeltek. Ray visszaépítette az időközben lebontott barokk gazdasági épületek alapjaira a ma is meglévő, íves patkószárnyakat. Átalakította a főlépcsőházat.
A Coburg család 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak adta bérbe a kastély egy részét. A bányatársaság szüntette meg 1921-ben a kápolnát, belső terét födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki.
Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került, az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg.


Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól)


A minisztérium szintén Ray Rezsővel készíttette el a további módosítások terveit. A szükséges állagmegóvás után a nyugati oldalon kezdtek átalakításokba, elbontották a barokk csigalépcsőt, megszüntették a homlokzatból kiugró, barokk kori, emeletes illemhelyeket, és új lépcsőházat alakítottak ki. A földszinten börtönhelyiségeket hoztak létre, valamint szolgálati lakásokat a fegyőrök számára. A kocsiáthajtóból nyíló részt a 18. századi konyhával együtt a járásbíró lakása foglalta el, míg átellenben az adóhivatal helyiségei, illetve a portásfülke kapott helyet. A kastélyból a legnagyobb részt a járásbíróság kapta. A festett szobákban alakították ki a járásbírósági elnök lakását, amit a kápolna helyén további lakások követtek. A patkószárnyakba kamrákat, garázsokat és egyéb gazdasági helyiségeket zsúfoltak be. A pavilonokban az edelényi csendőrlaktanyát, valamint a város országgyűlési képviselőjének a lakását alakították ki.
A II. világháború pusztítása nem kímélte az edelényi kastélyt sem. 1945-ben egy időre szovjet parancsnokság költözött az épületbe. A helyreállítási munkák során számos cirill betűs felirat bukkant elő mind a földszinten, mind pedig a kastély dísztermében. A háború után a település kapta meg a sziget kastély mögötti részét, ahol sportpályát építettek.
A pénzhiányhoz sajnos a „múltat végképp eltörölni” ideológiája is társult, ami nem az értékek megmentését eredményezte. A beköltöztetett lakók tyúkokat tartottak a festett helyiségekben, de a lakásfelújítások sem kímélték a 18. századi falfelületeket. 1965-ben lebontották a század elején készült manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket is. Ekkor már történtek ugyan kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák, de az átfogó felújítás elmaradt.
Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszűntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét.


A kastélysziget újjászületése (2009–2014)


Az Edelényi kastélysziget sokáig üresen álló épületeiben az 1990-es években már mindenütt csak a pusztulást lehetett látni. Megmentését sokáig külföldi tőke bevonásával képzelte el a helyi közösség. A kaszinótól a wellness-szállóig megannyi ötlet merült fel, ám egyik sem járt sikerrel.
A kastély kezelését 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az üzemeltetésre szánt évi néhány millió forintból azonban kilátástalannak tűnt az épületegyüttes értékeinek megmentése. Ezért az intézmény „Országbemutató Programja” keretében kiemelt turisztikai pályázatok kidolgozásába kezdett.
A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósult meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be.
2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált. A revitalizáció 2,7 hektárt érintett. Ebből a holtág hossza 798 folyóméter, átlagos mélysége pedig 1 méter volt. A rendbetételt a növény- és állatvilág mentésével kezdték el, majd több mint 10 ezer köbméter iszapot termeltek ki és szállítottak el innen. A kastélyt ma már ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett.

Adatvédelmi áttekintés
Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Adatkezelési tájékoztató sütik (cookie) alkalmazásáról

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Funkcionális sütik

Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.

A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.

Széchenyi 2020