Cím: 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi Sándor u. 2.
Az építtető, Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt, aki saját kötelességeiről így gondolkodott: „Ahol közszükséglet áll elő a magénérdeknek vagy csupán a kényelemnek félre kell vonulnia”. Gróf Széchényi Istvánnal és báró Wesselényi Miklóssal való barátsága a közös célokért való küzdelem során mélyült el. Eleinte Széchenyi, később Wesselényi terveit támogatta. 1830-ban Országgyűlési képviselővé választották. Részt vett a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapításában, és a lóverseny hazai meghonosításában. Tudta, hogy a lóversenyzés nemcsak a társadalmi élet, hanem a gazdaság szempontjából is fontos, ezért 1826-ban megalapították a Pályafuttatási Társulatot, amelyet 1835-től Magyar Gazdasági Egyesületnek neveztek. A Széchényi fivérekkel és két bátyjával együtt kétezer arany tőkével létrehozta a „Széchényi-Károlyi” díjat, amely évente egy száz arany értékű serleget jelentett. Az 1838-as pesti árvíz idején evezősökkel csatlakozott Wesselényihez, az árvízi hajóshoz és körülbelül kétszáz ember lelt menedékre a Károlyi palotában. A forradalmi eseményekben is részt vett, ezért az osztrákok letartóztatták, majd 1849-ben szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy csurgói kastélyát csak a kerületi hadiparancsnokság engedélyével hagyhatja el. De nemcsak a hazáját és a közügyeket szolgálta fáradhatatlanul. Rendszeresen látogatta a Pesti Német Színházat, és az 1832-ben megnyílt Pesti Magyar Színház alapítói és mecénásai közé tartozott. Pozsonyban vendégül látta Liszt Ferencet, Erkel Ferenc pedig zongorahangversenyt adott a tiszteletére és a Bánk Bán zongorakivonatának kottáját is neki ajánlotta.
Halála után a birtokot fia, Gyula örökölte, aki miniszterelnök volt 1931 és 1932 között. Igazi világutazóként apja álmát megvalósítva az Egyesült Államokba is eljutott. Az ő fiai voltak Károlyi József és Mihály. Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom délutánján lett miniszterelnök 1918-ban, miután Tisza Istvánt meggyilkolták és két hónappal később pedig köztársasági elnök lett.
Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen színházat alapított: 1940. november 29-én nyílt meg a Madách Színház Pünkösdi Andor vezetésével. A ’41-es őszi évad nyitóelőadása Pirandello IV. Henrik című darabja volt, Várkonyi Zoltánnal a főszerepben, akit a rendőrség beidézett a bemutató után azzal az indokkal, hogy alakítása a nácikat idéző asszociációkat ébresztett. Várkonyi Zoltán később Károlyi István fehérvárcsurgói birtokán bújkált a zsidóüldözések elől, akárcsak a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert.
A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig. Végül az addig Párizsban élő Károlyi György, 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja volt a kastély felújítása. A szintén Párizsban élő Fejtő Ferenc a csurgói kastélynak ajándékozta a több, mint hatezer kötetes könyvtárát, valamint itt található Vajay Szabolcs történelmi, genealógiai és heraldikai művekből álló hagyatéka is.
A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül a megújult kastélyfalak egy sokszínű kiállításnak adnak otthont, melynek célja az, hogy ismertesse a Károlyiak politikai és közéleti tevékenységét, valamint a kultúrában betöltött mecénás szerepüket. Barabás Miklós Wesselényi portréja vagy Benczúr Gyula Tisza István portréja mellet számos portré, naplórészlet és litográfia bizonyítja, hogy a Károlyi család tagjai kapcsolatban álltak az ország vezető politikusaival, valamint több családtag miniszteri vagy miniszterelnöki pozíciót töltött be. Filmhíradók örökítették meg Károlyi István gróf és Windisgratz Mária Magdolna esküvőjét valamint Károlyi Gyuláné vagy ifjabb Károlyi Gyula halálát. Szintén filmhíradók villantják fel a korszak meghatározó eseményeit: IV. Károly királlyá koronázását vagy éppen Horthy bevonulását Budapestre. Barabás Miklós Liszt Ferenc portréja mellett zenemű részletek, díszlet- és jelmeztervek bizonyítják a Károlyiak kultúrapártoló és színház alapító tevékenységét.