Ritka, hogy egy kistelepülésen egyszerre három középkori templomrom is található.
A középkori források néhány kilométerre a víztől, egymástól nem nagy távolságra öt Dörgicse nevű településről szólnak: Kis-, Alsó-, Felső-, Ság- és Akalidörgicsét említik meg.

Kisdörgicsei templomrom

Kisdörgicsétől nyugatra, réten szabadon álló rom.
Története: 1225-ben a Bogát-Radvány nembeli Ypolth fia Albert birtoka, aki éppúgy, mint 1228-ban e nembéli Csepán fia Gyapoly, dörgicsei nemeseknek ad el földjeiből. A XIII. században és később is a Bogát-Radvány nembéli Dobi és Monaki családok kezén volt. 1228-ben Bogát-Radvány nembéli Gyapoly kijelenti, hogy egyháza földjén kívül itt más birtoka nincs. 1333—35-ben, a három falu közül ez lehetett Füreddergicse, amelynek papja János volt, 1420 körül pedig Benedek a papja.
Leírása: Egyhajós, íves szentélyű, kisméretű templomrom. Falaiból csak a hajó déli oldala áll magasan, három résablakkal, a többit átlag 1 méter magassággal az ásatás tárta fel. Bejárata a nyugati oldalon. Itt, a hajó nyugati végében dongaboltozatos karzat volt. A hajót valószínűleg síkfödém, a szentélyt boltozat fedte.

Felsődörgicsei templomrom

A falu közepén, az evangélikus templom mögött, a temető mellett található.
Története: 1211-ben említi először a tihanyi apátság összeírása itteni birtokait. 1231-ben Szentpéterdergicse, a tihanyi apátság és helyi nemeseké. Valószínűleg azonos az 1333—35-ben említett Ságdörgicsevel, amelynek papja Péter. A XIV—XVI. században a dörgicsei nemeseké, amelyek közül a Zenthpeterdergichei Zarka család volt a legjelentősebb. A falu temploma 1231-ben már áll, mert ekkor már erről nevezik Szentpéterdergicsének. 1312-ben a feldergicsei nemesek és a tihanyi apát egyezséget kötöttek a feldergicsei Szt. Péter egyház kegyuraságáról. Leírása: Keletéit kettős templom két hajóval és két szentéllyel. Az északi, rövidebb hajóhoz belül patkóívű, kívül egyenes záródású szentély, nyugatról pedig négyzetes, belső sarkain pillérekkel erősített előtér csatlakozik, önálló nyugati bejárata volt, amelyet befalaztak és így két ajtón át csak a déli templomon keresztül lehetett megközelíteni. — A déli templom hosszú hajójához kelet felől vele azonos szélességű álkereszthajó csatlakozik, és ebből nyílik a szintén azonos szélességű, egyenes záródású szentély. Délről az álkereszthajó szélességében toldalék építmény, csontház csatlakozik hozzá. — A déli templom falai a közös fal kivételével majdnem eredeti magasságban maradtak meg, az északi falait az ásatás tárta fel. A templomrom alaprajzi megoldásával hazánkban egyedülálló és korát tekintve is sok vitára ad alkalmat.

Alsódörgicsei templomrom

A falu déli bejáratánál, az országúttól keletre, magas dombon álló rom.
Története: A falu a fehérvári káptalan birtoka volt a középkorban, először 1268-ban említik. A XIV—XV. században Akali vagy Boldogasszonydörgicse. Temploma a falu nevéből következtetve Boldogasszony tiszteletére épült. Papja 1333-ban Balázs, 1420 körül Tamás. A XVIII. században újjáépítették és használták, csak a múlt század elején pusztult el végleg. Az 1930-as években ledőléssel fenyegető tornyát aláfalazták.
Leírása: Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templomrom, a szentélytől északra valószínűleg sekrestyével. Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony, alsó szintjein boltozott kegyúri karzattal, legfelső emeletén két ikerablakkal. Magasan áll a tornyot támasztó két támpillér közül az északi és a hajó északi fala, a többi fal alacsony és alig kivehető.